Alapjaiban változtathatja meg az ENSZ egy héten belül kezdődő következő klímakonferenciáját, a COP30-at a hágai Nemzetközi Bíróság egy idén nyáron hozott döntése – írja elemzésében a Másfélfokon Sulyok Katalin környezetjogász, a brit Durham University docense a Csendes-óceáni Vanuatu kezdeményezése nyomán született döntésről, amely kimondta, hogy
a klímavédelem nemcsak erkölcsi, hanem jogilag kikényszeríthető állami kötelezettség.
Az utóbbi időszakban többször is hurrikánok és áradások sújtotta kis szigetállam javaslatára az ENSZ Közgyűlése 2023-ban egyhangúlag kérte a hágai bíróságot, hogy értelmezze, milyen nemzetközi jogi kötelezettségek vonatkoznak az államokra az éghajlatváltozás elleni fellépésben. Az eljárásban több mint száz állam és nemzetközi szervezet vett részt, a bíróság pedig a legfrissebb tudományos bizonyítékokra, köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentéseire is támaszkodott, amikor kiadta tanácsadó véleményét.
A környezetjogász szerint ennek lényege, hogy az államok nem dönthetnek szabadon arról, mennyi erőfeszítést tesznek a globális felmelegedés megfékezésére, hanem a Párizsi megállapodásban vállalt nemzeti hozzájárulásoknak igazodniuk kell a tudomány mindenkori állásához, és összességükben alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a felmelegedést másfél Celsius-fokon belül tartsák.
Az államok kötelesek a lehető legnagyobb ambícióval eljárni, és ez a kötelezettség nem pusztán szimbolikus, hanem egy szigorú gondossági kötelezettség, azaz az állam köteles minden szükséges intézkedést megtenni a másfél fokos cél megtartása érdekében.
A bíróság azt is megállapította, hogy a környezeti kármegelőzés szokásjogi kötelezettsége kiterjed az éghajlatváltozás okaira is. Ez azt jelenti, hogy minden állam – függetlenül fejlettségétől vagy kibocsátási szintjétől – köteles mindent megtenni, hogy az ellenőrzése alá tartozó üvegházhatású gázok ne okozzanak jelentős károsodást az éghajlati rendszerben.
Azt is egyértelművé tették, hogy a klímaegyezményekből kilépő államokat ugyanúgy terheli a megelőzés és az együttműködés szokásjogi kötelezettsége. Ez a megállapítás közvetlenül érinti az Egyesült Államokat is, amely Donald Trump elnöksége idején (immár másodszor) kilépett a Párizsi Klímamegállapodásból. A Bíróság úgy értelmezi, hogy az együttműködés kötelezettsége nem az egyezményhez való tagságból, hanem a nemzetközi szokásjogból fakad, ezért az USA-nak ugyanúgy kötelessége fellépni az éghajlati károk megelőzéséért, mint a megállapodásban maradó államoknak. A döntés így egy világos üzenet:
a kilépés nem ment fel a klímafelelősség alól.
A bíróság fel is sorolja az államok fenti döntésből fakadó kötelezettségeit:
- meg kell szüntetniük a jogsértő cselekményeket,
- garanciát kell adniuk arra, hogy a mulasztás ne ismétlődjön meg, és
- bizonyos esetekben akár kártérítésre is kötelezhetők az éghajlatváltozás okozta károkért.
„A Bíróság megerősítette, hogy elvi jelleggel mindhárom jogorvoslat (köztük az anyagi kártérítés is) megítélhető” – írja Sulyok Katalin, aki szerint ez a megállapítás először teremt lehetőséget arra, hogy az éghajlatváltozás miatt elszenvedett károkért nemzetközi felelősségre vonás történhessen. Ehhez persze az is kell, hogy az államok elfogadják valamilyen nemzetközi bíróság joghatóságát a klímaperes jogvita rendezésére.
A szakértő szerint ugyan a tanácsadó vélemény nem kötelező erejű, de hatása így is messze túlmutat a nemzetközi bíróság falain. A dokumentum várhatóan hivatkozási alap lesz a jövő klímapereiben, és nehéz lesz figyelmen kívül hagyni a nemzetközi klímatárgyalásokon is.
Ráadásul Magyarország szempontjából is iránymutató a döntés. Itthon ugyanis újra kell írni a klímatörvényt, amit nyáron semmisített meg az Alkotmánybíróság, egyben mondta ki a kormányzat mulasztásos alkotmánysértését, komoly eszközt adva a klímáért aggódók kezébe, akik el is kezdték használni.
Az új klímatörvény előkészítése szempontjából is „meghatározó jelentőségű, hogy milyen éghajlatvédelmi kötelezettségek terhelik Magyarországot a nemzetközi jogi szabályok alapján” – írja elemzésében Sulyok Katalin, aki szerint a döntés fordulópont abban, ahogyan a világ az éghajlatváltozás felelősségét kezeli.
A COP30 pedig így nem pusztán új vállalásokról, hanem a jogi számonkérhetőség korszakának kezdetéről is szólhat, írta a szakértő. Az ENSZ klímacsúcsa hivatalosan jövő hétfőn kezdődik a Brazíliai Belémben. A kilátásokról itt írtunk:
Az EU delegációja viszonylag ambiciózus célokkal indul a klímakonferenciára:
Borítóképünkön: a Melissa hurrikán pusztítása Jamaicán.
