Egyre inkább kibillen az egyensúlyából a Föld vízkörforgása, komoly következményei vannak az aszályok és árvizek váltakozásának – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a "State of Global Water Resources 2024" című jelentéséből.
Megállapítják, hogy 2024 volt a legmelegebb a megfigyelések kezdete óta: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Az év első hónapjait az erős El Nino-jelenség határozta meg, amely súlyos aszályokat okozott Dél-Amerikában és Dél-Afrikában, különösképp az Amazonas-medencében, ahol a szárazság nyár közepére érte el a csúcsot.
A folyók vízhozama a világ vízgyűjtőinek 60 százalékában eltért a megszokottól, de míg a Gangesz és az Indus vízhozama meghaladta a szokásos szintet, az Amazonas, a Paraná és a Sao Francisco vízhozama történelmi mélypontra süllyedt. Afrikában a Niger és a Volta kilépett a medréből, a kontinens déli medencéi viszont vízhiánnyal küzdöttek.
A tározók és a tavak vízállása is szélsőségesen alakult: a La Plata-medencében tartósan alacsony értékeket mértek, a Viktória- és a Csád-tó vízállása kiugróan megemelkedett, a Kariba-tóé viszont drámaian visszaesett. Júliusban a vizsgált tavak többsége a megszokottnál jóval magasabb felszíni hőmérsékletet mutatott.
A vizsgált helyeken a talajvízszint az esetek 37 százalékában volt a megszokottnál magasabb, főként Európában, Indiában és az amerikai Florida államban; míg Dél-Európában és Ausztráliában tovább csökkent, sok esetben a túlzott vízhasználat miatt.
A gleccserek sorozatban harmadik éve veszítenek tömegükből: 2024-ben 450 milliárd tonna jég olvadt el, ami 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet. A legnagyobb veszteség Skandináviát és Szibériát érintette, Kolumbiában pedig egyetlen év alatt területük 5 százalékát vesztették el a gleccserek.
Az árvizek, a hosszan tartó aszályok és az özönvízszerű esőzések emberek millióit érintették közvetlenül. Afrikában a szokottnál sokkal több csapadék több mint 2500 ember halálát okozta, és négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Európában a 2013-as árvizek óta a legkiterjedtebb áradásokat jegyezték fel: a folyók harmadánál árvíz alakult ki, több országban komoly károkat és kitelepítéseket okozva. Ázsiában és a Csendes-óceán térségében a rekordmennyiségű csapadék és ciklonok több mint ezer ember életét követelték. Brazíliában egyszerre jelentkezett áradás és aszály: az ország déli részén 183 halálos áldozatot követeltek az árvizek, miközben az Amazonas vidékét továbbra is súlyos szárazság sújtotta, idézi az MTI a jelentést.
Bár a jelentés 2024-ről szól, idén is láthattunk extrém állapotokat, például előző télen alig esett hó a Duna vízgyűjtőjén, nyár elején pedig 30 éves mélyponton volt mind a Duna, mind a Tisza vízállása itthon.
