A Nemzetközi Energiaügynökség egy 400 lépésből álló javaslattal állt elő, amelyek betartása a szakértők szerint szükséges lenne ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímaegyezmény célját, és kordában tartsuk a globális felmelegedést.
Miért nem tiltja a Facebook a félretájékoztatást a klímaváltozással kapcsolatban? Ezt kérdezi egy alapos vizsgálat után a Stop Funding Heat. Azt dokumentálták, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tájékoztatás hitelessége nem is része annak a politikának, amelyet a világ legnagyobb közösségi oldala folytat Mark Zuckerberg irányításával.
Bár összességében nem csökken majd a kolumbiai kávéültetvények termelékenysége a következő évtizedekben, az éghajlatváltozás egyenlőtlen hatása veszélyeztetni fogja a kávétermeléssel foglalkozók jelentős részének a megélhetését – állítják az Illinois-i Egyetem kutatói.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximálásával csupán feleannyit emelkedne a század végére a globális tengervízszint a jégtakarók olvadása miatt, mint azt a jelenlegi előrejelzések mutatják – derült ki egy nagyszabású tanulmányból.
A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben – állapította meg egy frissen közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.
A klímaváltozás elleni harcban fő szerep hárul a napenergiára, de a fotovoltaikus rendszerek alapanyagát főként a kínai Hszincsiang tartományban gyártják, ahol a vádak szerint népirtás folyik.
Először számszerűsítették amerikai kutatók az éghajlatváltozás hatását a globális mezőgazdasági termelékenységre, és az eredmények meglehetősen lesújtóak. Hiába segít a technológia, ha mi magunk rombolunk.
Vélhetően a sarkvidéki jég olvadása miatt nem indultak éves vádorútjukra a grönlandi bálnák pár éve. Kanadai kutatók szerint az egyik populáció a 2018–2019-es szezonban nem tette meg szokásos 6000 kilométeres körútját.
Fenntarthatatlan módon élünk, a világ népessége évente közel háromszor annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a Föld képes hulladékként feldolgozni, illetve újrateremteni. 2050-re hárommilliárd ember lakóhelyén alakulhatnak ki elviselhetetlen életkörülmények.
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.