Súlyos károkat okozott Európa középső tájain az áprilisi fagyos időjárás, különösen érzékenyen érintette a franciaországi szőlő- és gyümölcstermést. Az április eleji hideghullám okozta károk több százezer hektárt érintettek, az eseményt a 21. század elejének talán legsúlyosabb mezőgazdasági katasztrófájának nevezte a francia agrárminisztérium.

A tavaszi hideghullám, ha nem is olyan mértékben, mint Franciaországban, de a hazai gyümölcsösöket is érintette, tavaly még súlyosabbak voltak a károk.

Tovább drágulhat a gyümölcs, a fagy elvitte a barackot

2020. októberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult. Az alacsonyabb áremelkedésben főként az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk szeptemberinél mérsékeltebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet.

A fagykárok hátterét, hogy abban mekkora szerepe van az emberi tevékenység kiváltotta globális felmelegedésnek, francia, német, holland és brit kutatók segítségével igyekezett feltárni a klímaváltozás extrém hatásait elemző World Weather Attribution.

A kutatás során arra jutottak, hogy ugyan a klímaváltozás révén a vizsgált térségekben enyhébbé vált az időjárás ahhoz képest, mintha nem égetett volna el az emberiség az elmúlt évszázadok során rengeteg fosszilis energiahordozót, de az enyhébb idő miatt korábban jön el a rügyfakadás a szőlőkben és gyümölcsösökben. A fejlődő hajtások és levelek pedig nagyobb valószínűséggel szenvednek fagykárt a későbbi hideghullámokban, amik ugyan ritkábban fordulnak elő, de súlyosabb a hatásuk az alacsonyabb minimum hőmérsékletek és a hosszabb éjszakák miatt.

A kutatók szerint a 2021-ben tapasztalt súlyos fagykárokat valószínűségét 20-120 százalékkal növelte meg az emberi tevékenység okozta klímaváltozás. A klímamodellek tanulmányozásából azt is megállapították, hogy 2 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén az ideihez hasonló fagykárok valószínűsége is nőne.