Egyre szennyezettebb és melegebb a Mount Everest (Csomolungma) és a környező hegycsúcsok, a térségbeli gleccserek pedig olyan "riasztó ütemben" olvadnak, hogy a jövőben még veszélyesebb lesz a világ legmagasabb hegycsúcsainak megmászása – közölte egy amerikai tudós, aki társaival együtt heteken át kutatta a hó és a gleccserek állapotát "a világ tetején", a 8848 (más mérések szerint 8850) méteres Everest térségében.
A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a Dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.
A Fülöp-szigeteken nemcsak hogy komolyan veszik a klímaváltozást, de a gyerekeket is a környezetvédelemre nevelnék egy új törvénnyel.
Tárolható az Északi-tenger fenekén a szén-dioxid még abban az esetben is, hogyha a gáz-és kőolajfeltárások fúrólyukain keresztül esetleg ismét kiszabadulhat az üvegházhatású gáz – derítették ki a kieli Geomar Helmholtz Óceánkutató Intézet szakemberei.
Tömegesen pusztulnak a kontyos lundák, mert a táplálékuk elmenekült a melegedő óceánvíz elől.
Az új ellenség: a zöldek. A félelemiparban nem lehet konkurencia.
Gyűlnek az indokok, hogy miért kellene visszazöldíteni a városainkat.
Hatással van az állatok genetikai sokszínűségére a klímaváltozás – állapította meg a berlini Charité Orvostudományi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a havasi mormota (Marmota marmota) örökítőanyagát vizsgálva.
Két részre szakadt és várhatóan tovább töredezik a Chile és Argentína között 12 ezer négyzetkilométeren elterülő dél-patagóniai jégmező a klímaváltozás miatt – figyelmeztetnek chilei kutatók, akik márciusban látogattak el a térségbe.
Az emberi tevékenység és más külső tényezők a felelősek a globális hőmérséklet emelkedéséért – erősítették meg új tanulmányukban az Oxfordi Egyetem kutatói. Korábban az is felmerült, hogy a klímaváltozás javarészt az óceáni ciklusokra lehet fogni. A kutatók által adott új válasz szerint ezeknek szinte semmilyen hatása nincs.
Az utolsó jégkorszakból hátramaradt vízre amerikai kutatók bukkantak rá az Indiai-óceánban.
Mintegy 2-3 ezer ember vonult pénteken Budapest belvárosában azért, hogy felhívja a figyelmet: hatalmas baj felé haladunk, és nekünk kell cselekedni. A demonstrálók között döntő többségében gimnazistákat lehetett látni.
Az Alaszka körüli sarkvidéki vizek melegedése lehet a felelős annak a többtucatnyi szürke bálnának az elpusztulásáért, amelyek tetemét az elmúlt hetekben sodorta partra a víz az Egyesült Államok nyugati részén.
A klímaváltozás – vagy ahogy a helyzet súlya megkívánja: klímaválság – nem az unokáink és távoli országok problémája, hanem itt és most történik. A pánik és a tagadás nem megoldás, segíthetnek viszont olyan politikusok, akik a jogalkotásban a klímakrízis kezeléséért dolgoznak. A vasárnapi EP-választás alkalmából elküldtük kérdéseinket a magyar pártoknak, hogy lássuk, mennyire felkészültek a témában, szakértőnk segítségével pedig kielemeztük a válaszaikat.
Hiánypótló technológiát fejleszt a WattTime nevű nonprofit szervezet: műholdas adatok alapján, mesterséges intelligencia segítségével teszik közzé valós időben a világ összes erőművének légszennyezési adatait.
Az utóbbi években kissé megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya: míg korábban általában nyugatról keletre jöttek a nagy légtömegek, most a hosszúsági körök mentén történnek a hatalmas nagy légáramlások, ezt a jelenséget a globális felmelegedés okozhatja, és ez lehet a magyarázata az elmúlt hetekben tapasztalt szélsőséges időjárásnak is.
Az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra egy új kutatás szerint.
A történész a Fókusz Plusznak a globális felmelegedésről, a menekültválságról és a mesterséges intelligenciáról is beszélt.
