Megháromszorozták az eddigi éves klímatámogatást a gazdag államok, ami reményre adhatna okot. Kár, hogy sokkal többre lenne szükség és sokkal gyorsabban, miközben a korábbi hasonló támogatás is gyötrelmesen sokat csúszott, a klímaváltozás pedig nem vár.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Az összes elektromosáram-termelés háromnegyede zöld vagy zöldnek tekintett forrásból származott, ami jó a klímának, de nagy kihívás a hálózatoknak.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Hiába állapodtak meg a COP27 résztvevői, hogy kárpótolják a felmelegedés által leginkább sújtott államokat a veszteségeikért, a káros gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentését elhalasztották. Pedig ha utóbbi elmarad, a károk finanszírozhatatlanná nőnek. Miért felemás az idei klímacsúcs végeredménye? Miben tért el gyökeresen a kongresszus a korábbiaktól? Mi vetett árnyékot a magyar részvételre? A tárgyalások egyik szereplője segítségével pillantunk be a klímacsúcs kulisszái mögé.
Érzékletes képpel igyekezett felrázni a résztvevőket António Guterres az ENSZ 27. klímacsúcsán Egyiptomban.
A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
Eltereli a figyelmet a zöldenergia-átmenetről az ukrajnai válság, és tovább maradhat a fosszilis energia. Holott az ENSZ már vészhelyzetre figyelmeztet az éghajlatváltozásban.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.
Újra lesz környezetvédelmi minisztérium, zöld utat kapnak a szélerőművek, Paks 2-t nem erőltetik, ha leváltják az Orbán-kormányt – értettek egyet az ellenzéki összefogás pártjainak képviselői a csütörtöki környezetvédelmi tematikájú kerekasztal-beszélgetésen. A környezetvédelmet belevennék az alaptantervbe, megszüntetnék a napelemek termékdíját, úgy alakítanák a mezőgazdasági támogatásokat, hogy a kisebbeknek több jusson, és szóba kerültek az aranykalászos kiskirályok is. Az ellenzék egységes képet igyekszik mutatni a zöldpolitikában, politikusaik inkább udvariasan kiegészítették egymás mondanivalóját, semmint vitáztak a csütörtöki rendezvényen.
Volt, aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, mások emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.
A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
Vajon elég, ha fizetünk egy globális kezdeményezésnek, hogy ültessen sok fát valahol a világban, és hátradőlhetünk, hogy megtettük a magunkét a klímaharcban? Sajnos a faültetés önmagában kevés, ahogy az is, ha csak egy dolgot teszünk a felmelegedés megakadályozására. Megvásárolható jótékonyság és valódi lépések a környezet érdekében.
