Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
A választási részvételüket illetően bizonytalan szavazók fele, körülbelül 150 ezer fő menne el biztosan szavazni egy pártra, ha az hitelesen képviselné a zöld ügyeket, további 110 ezren pedig valószínűnek mondták a szavazáson részvételüket, ha lenne a környezetvédelmet hangsúlyosan megjelenítő párt – derült ki a Green Policy Center megbízásából a Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A csütörtökön bemutatott, február második felében készült telefonos felmérés adatai alapján még annak a félmillió szavazónak is, aki részvételét biztosra ígéri, de még nem döntött arról, hogy kit választ, a negyede, azaz 125 ezer ember szavazna arra a pártra vagy politikai oldalra, amelynek a programjában kiemelt szerepet tölt be a környezet- és klímavédelem.
Van piaci rés ezen a területen
– mondta a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója, aki szerint összesen 310 ezer olyan szavazót azonosítottak, aki bizonytalan a részvételben, valamint további 150 ezer olyan embert, aki biztosan elmenne szavazni, ha lenne olyan politikai erő, amely hitelesen képviselné a zöld értékeket.
Ez a hazai választási kampányban az orosz-ukrán háború és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés kontextusában is különösen aktuális – kommentálta a felmérés adatait a Green Policy Center (GPC) zöldpolitikai szakmai műhely, amely szerint már most látszódnak azok az uniós törekvések, amelyek felgyorsítanák a megújuló energiaforrásokra való átállást, és csökkentenék az orosz energiafüggőséget az energiabiztonság érdekében, ami Magyarország számára alapvetően más helyzetet teremtene.
Huszár András alapító szerint ezért alapjaiban kell újragondolni a jelenlegi hazai energiapolitikát, amiben például nincs szó a gáz esetleges kivezetésének majdani időpontjáról, elő kell venni az energiaigény csökkentésének kérdését, valamit felülvizsgálni a megújulókkal kapcsolatos hozzáállást, és nyitni a jelenleg kizárólag a napenergiát középpontba állító fókuszon.
Arra is emlékeztetett, hogy a zöld kérdések sosem jelentek meg a hazai választási kampányokban (kivéve 2014-ben a Paks II. ügyét) pedig komolyan kellene beszélni róluk, hiszen a jelenlegi évtized döntő lesz a 2050-ig vállalt klímasemlegesség elérése szempontjából, és a következő kormányzati ciklus ennek az időszaknak jelentős részét lefedi.
Ha valaki jól célzott üzenetekkel tud kommunikálni, az jelentős hatással lehet a választások kimenetelére, van rá fogadókészség
– mondta, hozzátéve, hogy a biztos szavazóknál sem kevésbé lehet fontos ez a kérdés.
A hvg.hu kérdésére, hogy miként tudnának hiteles üzeneteket megfogalmazni a pártok, jelezte, lehetne létező alternatívákat felvetni Paks II. és a gázfüggőség kérdésében is. Závecz Tibor az energiakiszolgáltatottság, az energiatakarékosság, és -hatékonyság kérdését emelte ki, mint amelyek még fontosak lehetnek a hátralévő kampányidőszakban.
A felmérésből kiderül az is, hogy mik lennének a zöld témában a legnépszerűbb megközelítésmódok, intézkedések a bizonytalanok körében, amikre a válaszadók egy 1-től 5-ig terjedő skálán legalább négyes vagy afeletti értéket adtak:
- a lakóépületek energiahatékonyságának kormányzati támogatása;
- a magyar költségvetési kiadásokban meghatározónak kell válnia a klímavédelmi szempontnak;
- a közúti forgalom korlátozása mind országos, mind helyi szinten a CO2-kibocsátás és a légszennyezettség csökkentése érdekében.
Úgy tűnik, a lakóépületekkel kapcsolatos hozzáállást a kormány is érzékeli, akár erre is utalhat például, hogy a héten minden jelentkező számára kedvezően módosították az ingyen napelemes pályázat kiírását:
Úgy nyerhet minden jogosult pályázó ingyen napelemet, hogy nem emelik a keretet - hol a trükk?
Az ingyen napelemes program minden jogosult pályázója megkapja a támogatást - derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium keddi közleményéből. A bejelentés alapján 10 ezerrel több pályázatot fognak tudni támogatni úgy, hogy közben a program teljes keretösszege maradt a régi. Megkérdeztük, ezt hogy lehet megcsinálni.
Érdekes módon elég sokan lennének hajlandóak közülük többet fizetni a klímavédelem érdekében, hiszen áltagosan 3,7-es támogatottságot ért el az az állítás, hogy „akkor is fontos a klímaváltozás következményeit mérsékelnünk és a jövő generációnak biztonságosabb világot teremtenünk, ha emiatt bizonyos termékekért a lakosságnak többet kell majd fizetnie, ezzel megegyező értéket kapott egy önálló zöld- és klímaügyi minisztérium létrehozása is.
A kutatás további fontos megállapításai:
- a bizonytalan választók nagy mértékben aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt (45 százalékuk nagyon, 23 százalékuk a közepesnél jobban),
- a legtöbben egyetértenek azzal, hogy Magyarországon már most is érezhetőek a klímaváltozás következményei,
- a bizonytalanok 89 százaléka tartja fontosnak, hogy a mindenkori magyar kormány mindent megtegyen a klímaválság súlyosbodásának elkerülésére,
- 63 százalék szerint ugyanakkor nem esik elég szó a kampányban a klímaváltozás és a környezetvédelem kérdéseiről,
- 92 százalék tartaná fontosnak, hogy az áprilisi választáson induló pártok programjában és kommunikációjában hangsúlyosabban jelenjen meg a környezet-, illetve klímavédelem,
- az ellenzéki szavazók kevésbé elégedettek az ellenzék zöldprogramjával, mint a kormánypárti szavazók a kormánypárti zöld tervekkel.
Az 502 fős mintán alapuló felmérés készítői jelezték, hogy a klímaváltozás problémájára adott válaszok sem társadalmi, demográfiai, sem politikai attitűdök mentén nem osztották meg a válaszadókat, így például a megkérdezettek pártpreferenciától függetlenül is aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt, és összességében nem tartják hitelesnek a pártokat a környezetvédelem terén.
