A Mexikói-öböl túlmelegedett vize az évszázad leghevesebb viharává pörgette fel hétfőn a Miltont, amely magyar idő szerint csütörtökre virradóra 200 kilométer per órás széllel érkezett meg Floridába. Mitől pörgött fel ilyen gyorsan és miért lett ilyen brutálisan erős ez a vihar?
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztet friss jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
A globális felmelegedés afrikai hatásának mérséklésére egyszerű, de hatékony módszert találtak Freetownban, az Egyenlítőhöz közeli, nyugat-afrikai Sierra Leone fővárosában.
Lengyel és brit kutatók az egyik legkedveltebb díszfát, a tulipánfát vizsgálva azonosítottak egy új faszerkezetet, amely jelentős szénmegkötő potenciállal rendelkezik, így nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem hozzájárulhat a klímaváltozást előidéző hatások enyhítéséhez.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Nincs az a pénz, ami elég lenne a klímaváltozás okozta károk megelőzésére, de a magyar kormány nem is feltétlenül azon dolgozik, hogyan lehetne okosabban gazdálkodni vagy hozzájutni az uniós pénzekhez. Kivétel, ha akkumulátorgyárakról van szó.
Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.
Hőségnap az olyan nap, amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 30 Celsius-fokot.
Az extrém időjárás közvetlen megtapasztalása változtat-e azok véleményén, akik csupán tudományos összeesküvésnek tartják a klímaváltozást? – tették fel a kérdést hongkongi kutatók.
A kanadai Deep Sky olyan létesítményt épít, ahol egyszerre tízféle szén-dioxid-kiszűrési módszerrel is lehet kísérletezni.
Amerikai kutatók a tibeti fennsíkon lévő Guliya-gleccserből vett mintákat elemezve találták meg azokat a DNS-maradványokat, amelyek ismeretlen vírusokhoz tartoznak.
Túlzó lehet az egyik pesszimista jelentés az ítélet napi gleccser olvadásával kapcsolatban, állítják a Dartmouth Egyetem kutatói. A probléma azonban ennek ellenére is súlyos.
Úgy tűnik, a hőhullámok, amelyek Kínát sem kerülik el, nemcsak az ottani embereket, hanem az autókat is megviselik, meglepő hatást okozva a járműveknél.
Német kutatók klímamodellezése szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés felett jelentősen megnő annak a kockázata, hogy a bolygót hűtő négy nagy természeti rendszer valamelyike összeomlik. És ha ez megtörténik, az magával rántja a többit is.
2000 óta évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal nőtt a Balaton átlaghőmérséklete, és ez a trend magyar kutatók szerint a következő évtizedekben is folytatódhat. Emiatt a tóban őshonos fajok is veszélyben lehetnek.
A júliusi rekordkánikula miatt idén több szőlőfajtánál is egy hónappal előbbre kell hozni a szüretet, a klíma további forrósodása pedig azt jelenti, hogy a jövőben már nem lesz ideális az ország a fehérbortermelésre.
A század végére a második legmelegebb (2021-es) július 23,7 fokos középhőmérsékleténél kissé magasabb lesz a 2071-2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete.
