Hiába tekintenek sokan a dekarbonizáció csodafegyvereként a hidrogénre, termelésének zöme még jelentős káros gázkibocsátással jár, és nagyon nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen arányban használunk fekete, barna, szürke, kék, türkiz, rózsaszín, zöld vagy fehér hidrogént, ahogy az sem, hogy mire.
A magas költségek és a kereslet-kínálat lassú kiegyensúlyozása kijózanítólag hat azokra, akik a hidrogéntől várják a megváltást az energiaátmenetben – derül ki a Másfélfok írásából. A lapban Szabó John, társadalomtudós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, HUN-REN, Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa elemezte a sokak által energetikai svájci bicskának, a dekarbonizáció “csodafegyverének” tekintett hidrogén várható szerepét.
A szerző jelzi, hogy a globális hidrogéntermelés 2022-ben már elérte azt a szintet, aminek az energiatartalma lényegében megegyezik az Európai Unió egy évnyi villamosenergia-fogyasztásával, de figyelmeztet, hogy a jelenlegi hidrogéntermelés 99 százaléka továbbra is üvegházhatású-gázkibocsátásokkal jár, és ha célt ér az olaj- és gázipar törekvése (a politikusok támogatásával egyetemben), hogy a kék hidrogén (földgázalapú termelés szén-dioxid-leválasztással és megkötéssel) legyen a meghatározó, akkor az iparág nem tudja betölteni azt a szerepét, hogy valóban fenntarthatóan járuljon hozzá az energiaátmenethez.
A megoldást kisebb részben a nukleáris (rózsaszín), nagyobb részben a megújulókon alapuló (zöld) hidrogén termelése jelentheti (borítóképünkön a MOL Zöld Hidrogén Üzeme Százhalombattán), viszont kellő megfontolással kell eldönteni, mely területeken és hogyan kívánjuk alkalmazni a technológiát.
A megfontolt alkalmazás kulcsa a hidrogén létra, ami azt mutatja meg, hogy milyen területeken jelenthet valóban fenntartható, észszerű és versenyképes megoldást a hidrogén. A három kulcsterület:
A szakember szerint a legfontosabb a karbonsemleges hidrogéntermelési technológiák fejlesztése, vagyis legalább a rózsaszín, és leginkább a zöld hidrogén alkalmazása felé kellene indulni.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
