Miért volt szükség Novák Katalin ablakpucolós posztjaira? Kikre van szüksége a Fidesznek? Miért nincsenek nőkutatások Magyarországon? Pető Andrea történész és Balázs Zsuzsanna újságíró többek között ezekre a kérdésekre keresett válaszokat, áttekintve az elmúlt bő 15 évet.
Az „impulzív szenvedélyű” Fellegi Ádám zongoraművész szokatlan hangú könyvet jelentetett meg, amelyben ócsárlások és szitkok helyett elismerések és méltatások olvashatók a filantróp milliárdosról, a 95 esztendős Soros Györgyről.
A Magvető kiadó munkatársai együtt várták a döntést.
Arról beszélt Krasznahorkai László, milyen az élete első napja Nobel-díjasként.
Ukrán nők – ápolók, katonák, volt hadifoglyok – beszámolói alapján írta meg Levél keletről című könyvét Inna Sevcsenko. A szerző korábban a félmeztelen tiltakozásairól elhíresült Femen vezetője volt. Milyen dilemmával szembesülnek a nők, anyák, amikor hazájuk hadban áll? Hogyan fest a mai orosz katonák zabrálása? Oldódik-e a tabu a háborús nemi erőszak körül?
Bár még mindig archiváltként szerepel, de új borítókép, új profilkép és új bejegyzés is megjelent rajta.
Léteznek bűnügyek, amelyeket talán sohasem oldanak meg, hiába veszik elő a nyomozók újra és újra. A Szent lányokat olvasva is lehet izgulni.
Aki egyik-másik szólás, kifejezés jelentését tudni véli, az se legyen biztos abban, hogy jól vagy pontosan tudja. Bárdosi Vilmos ezt feketén-fehéren igazolja Ugrasszuk ki a nyulat a bokorból! című könyvében.
Megrázó fiktív levél és vallomás Annie Ernaux legújabb, Gulyás Adrienn fordításában megjelent kisregénye az író testvéréhez, akit sohasem ismerhetett.
A könyvben arról is írnak, Putyin apja rátámadott anyjára a megismerkedésükkor, majd kinyomta az egyik szemét.
A HVG karikaturistája különleges univerzumot alkotott az Animátumban, a könyv végéig nyitott a nagy kérdés: van-e hatékony civil ellenvarázslat a hatalom totalitárius varázslatával szemben?
Iványi Gábor Hat beszélgetés című kötetében - melyben ezúttal nem őt kérdezik, hanem ő a kérdező - nem kérdéseivel, sokkal inkább aurájával tereli az elbeszélőket oda, ahová elérkezni akarnak, az őszinteség bugyraihoz.
Baricco univerzuma egyetlen hatalmas hullám, és e szerint viselkedik: elvarázsol a távlataival, megöl az erejével, elsüllyeszt és felemel. Ilyen a magyarul nemrég megjelent regénye, az Abel is.
A regényben ugyanúgy egyes szám első személyben mesél a szerző, mint korábbi művében, a Kafka macskáiban.
A Hazafi több hónappal azután jelent meg, hogy a politikus elhunyt.
Az Akik nem adták fel című és Példa-képek alcímű kötet megrázó és felemelő mese arról, hogy mindig van második esély.
„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus annyira fontosnak tartja a helyes önismeretet, hogy ezt segítő-fejlesztő kártyacsomagot dolgozott ki, amelynek gyakorlatai a gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig vezetik az érdeklődőket. Ezekből válogattunk 10 kérdést.
