A világ harmadik leggazdagabb embere arról beszélt, tudja, hogy ő sem tökéletes, de akkor is mindent meg kell tenni a klímavédelemért. Ő például fenntartható üzemagyagot vesz a magángépébe.
Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.
Kína a nyilvános megszégyenítéstől sem riad vissza, ha a bolygó sorsáról van szó.
Az ausztrál RMIT Egyetem kutatói szerint már az is jelentős mértékben csökkentené az arcmaszkok miatt keletező hulladék mennyiségét, ha az utak és járdák alapját jelentő törmelékhez 1 százalékban maszkokat kevernének.
A Bergeni Egyetem és a GRID Arendal kutatószervezet szakemberei szerint a műanyagszemét jobban veszélyezteti a mangrovékat, mint a korallzátonyokat.
Szakértők szerint 2030 környékén elkezdhetnek komolyabb mértékben terjedni az önvezető járművek, amelyek érkezésére érdemes időben felkészülnie a városoknak.
Szeméttel teli vizekre panaszkodnak több balkáni országban is, már az erőműveket fenyegeti a hulladéktömeg. A szerb–montenegrói határnál elkezdték kitakarítani az egyik tavat.
A vízlepergető ruházathoz használt anyag különböző egészségi problémákat okozhat.
A vízügyesek szerint évekbe telik elérni a szennyezés előtti állapotot.
A szennyezés miatt feljelentést tett a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz.
A Michigani Egyetem kutatóit is meglepte, amikor a 11 ezer méteres mélységével a Föld legmélyebb pontjának tekinthető Mariana-árokban, illetve az Új-Zéland közeli Kermadec-árokban élő tengeri lényekben egy különösen mérgező nehézfémre, a higanyra bukkantak.
Az ügyben 900 ezer forintos nyomravezető díjat tűztek ki. A szennyeződés nem jutott el a Dunáig.
Tömegével pusztulnak el a ritka, védett állatok a tokaji Ively-ér kotrásánál. Ilyenkor télen rengeteg állat vészeli át az iszapban a hideg időjárást. Már ha ki nem kotorják, mert akkor megfagy, ha nem a kotró eszközök végeznek vele.
"Zavaros a víz, sáros, hordalékos" - állítják a helyiek, akik szerint brutális mennyiségű szennyvízt engedtek rájuk. A vízügyi igazgatóság szerint nem külső vegyi szennyezésről van szó.
Egy friss jelentés szerint több mint 50 világváros jó úton halad afelé, hogy a Párizsi egyezménynek megfelelően másfél fokon tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést. Új kerékpárutakkal, tömeges faültetésekkel próbálkoznak.
Három éve változatlan a sorrend, az azonban változott, mit is dobálnak szét az emberek.
Jóval több a műanyag-szennyeződés az óceánok mélyén, mint a felszínen, és az apró plasztikrészecskék így még könnyebben juthatnak a tengeri állatok szervezetébe.
Miközben kutatók egy csoportja műanyagszennyezést mutatott ki a csúcsnál vett mintákból, más szakértők a hegycsúcs közelében fekvő gleccser egyre gyorsuló olvadását mérték ki.
A fényszennyezés akkora problémává vált mostanra az Exeteri Egyetem biológusai szerint, hogy a klímaváltozáshoz mérhető a hatása.
Jóval környezetbarátabb a vasút a repülésnél, emiatt az elmúlt időszakban felmerült: legalább Európán belül kiválthatná a vonat a légi közlekedést. Van azonban egy nagy akadály: nagyon sokat kellene költeni a valóban versenyképes nagysebességű járatokra. Vajon a klímaváltozás és a kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések elhozhatják a vonatozás reneszánszát?
