A fenékhálóval halászó flották évente ugyanannyi károsanyag-kibocsátásáért felelősek, mint amennyit a repülők okoznak - állapította meg egy óceánkutatók által készített tanulmány.
Évek óta sejtették, de tavaly ősszel be is bizonyosodott, hogy szennyezett a talaj Budakalász központjában az egykori textilgyár területén. A szennyezés nehezíti az egykori ipari terület hasznosítását, de problémát jelenthet a Szentendrei Regionális Déli Vízbázis számára is. A helyzet pontos felmérése és rendezése meghaladja a kisváros anyagi lehetőségeit.
Míg tudományosan elfogadott tény csak az 1980-as évek végén lett az, hogy az olajipar és az autók óriási egészségügyi és környezeti károkért felelősek, a The Guardian most olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a nagy olajcégeknél akkor ezt már évtizedek óta titkolták.
Egy friss kutatás szerint a járvány felfutásával egyre több maszkot dobunk el – percenként 3 milliót.
Az autók alapvető biztonsági tesztjei mellett egyre fontosabbak a valós körülmények között végzett károsanyag-kibocsátási tesztek is.
Komoly érv a műanyaghulladék visszaszorítása ellen.
Az angliai Coventryben indult kísérleti projektben utazási kupont adnak azoknak, akik a régi, szennyező autójuk helyett a tömegközlekedést választják.
Lehetséges, hogy egy tartályhajó ürítette ki szennyvizét és olajrakománya egy részét valahol a Földközi-tengeren, a káros anyagok pedig az izraeli partvidékre sodródtak.
Mostanra sem a Szamos, sem a Tisza vizében nem tapasztalható elszíneződés.
A használt olajat gyűjtő céggel együttműködő önkormányzatok visszatérítést is kapnak a leadott olaj után.
A szerdai esőtől megáradt patakok mosták ki a szennyezést a Miszbányához közeli bányából.
A világ harmadik leggazdagabb embere arról beszélt, tudja, hogy ő sem tökéletes, de akkor is mindent meg kell tenni a klímavédelemért. Ő például fenntartható üzemagyagot vesz a magángépébe.
Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.
Kína a nyilvános megszégyenítéstől sem riad vissza, ha a bolygó sorsáról van szó.
Az ausztrál RMIT Egyetem kutatói szerint már az is jelentős mértékben csökkentené az arcmaszkok miatt keletező hulladék mennyiségét, ha az utak és járdák alapját jelentő törmelékhez 1 százalékban maszkokat kevernének.
A Bergeni Egyetem és a GRID Arendal kutatószervezet szakemberei szerint a műanyagszemét jobban veszélyezteti a mangrovékat, mint a korallzátonyokat.
Szakértők szerint 2030 környékén elkezdhetnek komolyabb mértékben terjedni az önvezető járművek, amelyek érkezésére érdemes időben felkészülnie a városoknak.
Szeméttel teli vizekre panaszkodnak több balkáni országban is, már az erőműveket fenyegeti a hulladéktömeg. A szerb–montenegrói határnál elkezdték kitakarítani az egyik tavat.
A vízlepergető ruházathoz használt anyag különböző egészségi problémákat okozhat.
