Nem tesz jót a filmnek, ha a rendezője egy évtizedben csak egyszer tud forgatni, és az elmúlt tíz éve összes frusztráltságát és fájdalmát belerakja – mondja Ónodi Eszter, aki a február 2-án kezdődő 45. Magyar Filmszemle játékfilmes zsűrijének tagja.
„Rendkívüli megtiszteltetés ért” – kommentálta a meghívást az író.
A díjat tavaly posztumusz Karsai Dánielnek ítélték oda.
Rozsondai Marianne könyvtörténész férjével együtt páratlan ősnyomtatvány-gyűjteményt vásárolt és adományozott az Akadémiának, ahol 42 éven át dolgozott, Arany János főtitkári szobájában. „Amikor megfogom őket, azt érzem, hogy kezemben a történelem”, mondja, és azzal biztat, hogy ezek a kötetek valószínűleg tovább megmaradnak, mint a múlt század elején savas papírra nyomott kiadványok. HVG-portré.
Azt az embert búcsúztatjuk, aki sokkal többet tudott Magyarországról, korunkról és kortársainkról, mint ami könnyen – vagy egyáltalán épségben – elviselhető.
Az író elleni késes támadásról, és az azt követő felépüléséről készült filmet a Sundance Filmfesztiválon mutatták be. Salman Rushdie a premieren arról beszélt, hogy gátlástalan emberek szabadítják el az erőszakot a világban, és támadják a kultúrát.
Miközben a világ feszülten figyelte az évszázad perének híreit, egy nürnbergi cellában különös bűvészmutatvány zajlott. Egy könyv és az abból készült film bemutatja egy amerikai pszichiáter és a Német Birodalom akkor már első emberének machinációit, hogy feltörjék egymás elméjét.
A valóság illúziójának lerombolása, a megrázó putyini propagaganda és a rabszolgapiacon meggazdagodó amerikai kisváros. Ez a HVG kulturális ajánlója.
A nyolc éve bezárt Iparművészeti Múzeumtól a Nemzeti Múzeumhoz vonultak a tiltakozó muzeológusok, többek között az elfogadhatatlan bérhelyzet miatt.
Az író dolgozószobája emlékhelyként lesz látogatható.
Másfél hónapig mind az 1800 polc üresen állt.
Ők mind szabadlábon védekezhetnek, a nyomozás pedig még mindig folyamatban van.
Idén február 2. és 8. között rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét. A közönség az elmúlt év legjobb magyar filmjeivel a Corvin moziban találkozhat. Az új szekciókkal is bővült program már megtalálható az esemény honlapján. Muhi András és Pataki Ági mesél az újjáélesztett seregszemle szervezéséről.
A Nobel-díjas író elfogadta a címet.
A Nürnberg nem tárgyalótermi, inkább lélektani dráma. Nem foglalkozik túl sokat a történeti keretekkel, még magával a perrel sem, a középpontjában két, egymást manipulálni próbáló ember áll, és a végén még azt is nehéz eldönteni, hogy ki nyerte ezt a párbajt.
Öt évbe telt a katedrális restaurálása, ami Európa egyik legösszetettebb ilyen projektje volt. Most látványos drónfelvételeken követhetjük végig, milyen út vezetett a kezdetben siralmas állapotoktól a hajdani pompa visszanyeréséig, bepillanthatunk a restaurátorműhelyekbe, és az is kiderül, hogy mit találtak régészek a templom alatt, vagy, hogy az építkezéshez használt tölgyfákat miért csak télen, újhold idején vághatták ki.
Megvetette a középszerűséget, a megalkuvást, lázadóbb volt mindenkinél, megmutatta, hogy tartással kell élni és filmet csinálni – a múlt héten elhunyt Tarr Béla filmrendezőre egyik tanítványa, Ladányi Jancsó Jákob filmrendező emlékezik.
Az életvégi állapotok és döntési lehetőségek Magyarországon, beszélő írók, az örök érvényű Parasztopera és egy Arany Pálmával díjazott iráni film. A HVG kulturális ajánlója.
Coco Chanel, Steve Jobs és Malala Yousafzai mind fellázadtak a sorsuk ellen – Gyurcsány Ferenc pedig elmondja, hogy mindez hogyan kapcsolódik a közviszonyokhoz, valamint kiderül az is, hogy féléves unokája szemében még nem látja a lázadás tüzét.
