A zavarosban halászás hazai iskolapéldája volt három évtizede a Gulag-sztori, amelynek – Szolzsenyicin dokumentumregénye mellett – a magyar olvasók is áldozatául estek. A szerzői jog, illetve a fordítás hitelessége szempontjából is hibátlan kiadás már nem dönthetett példányszámrekordokat.
Fischer Iván szerint változtatni kell azon a felfogáson, hogy operáknál a rendező újít, a karmester értékeket őriz. A HVG-nek adott interjúban arról is beszél, hogy a tao-támogatások pótlása nem politikai, hanem kulturális kérdés.
Van, aki a pénzénél maradt, és van, aki egy fillért sem kapott a színházi tao-pénzek megszüntetése után. A minisztériumban meghozott döntések alapján a politika játékszerévé vált a támogatási rendszer: vannak nagy nyertesek, és emelt fővel távozni készülő vesztesek.
Szegény munkásgyerekek taníttatására alapították száz éve az első Waldorf-iskolát, de ma már többnyire jómódú szülők csemetéi járnak az alternatív tanodákba. Nem ez az egyetlen ellentmondás, amely a világméretű iskolahálózatot kíséri.
Hús-vér emberként jeleníti meg Nincsen számodra hely című regényében a reformkor nagyjait. Még a Szózat könyvcímbeli szavainak születéséhez is legendát teremt, de hősei sorsába beleszövi saját élményeit is. Interjú Jolsvai Andrással.
A színész-rendező szerint már nincs, ami megvédjen.
Nemcsak a kilátásokat tartják baljósnak, hanem a múlt nyomasztó feldolgozatlanságára is reflektálnak a legizgalmasabb alkotások az idei seregszemlén. Helyszíni tudósítás.
A francia parlament végleges formájában elfogadta kedd este a három hónappal ezelőtti tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame felújításáról szóló törvényt, amely Emmanuel Macron államfő elképzelésének megfelelően öt évre tervezi a munkálatok időtartamát.
Az újító elmék örök dilemmájával, a menni vagy maradni kérdésével birkózott az 1930-as évek végén a hazai építészeti gondolkodást forradalmasító Molnár Farkas, aki a kényszerű behódolást választva aztán túlbuzgón egykori önmagának is hátat fordított.
A popkultúra bizarr ikonjaivá vált amerikai sorozatgyilkosok közül azzal emelkedik ki a dokumentum- és mozifilmben is felidézett Ted Bundy, hogy behízelgő modora mögül a hétköznapokban nem látszott ki a kegyetlen szociopata.
Bár a világhírű magyar fotográfus életművének legnagyobb része külföldön jött létre, itthoni múzeumok is számos alkotását őrzik. Születésének 125. évfordulóján most a Petőfi Irodalmi Múzeum tárja a nagyközönség elé a saját, illetve fiókintézményei, a Kassák Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeiben őrzött fotóit.
Martin Sherman Sodrásban (Gently Down the Stream) című darabjában egy különleges szerelmi kapcsolat a téma.
Volt filmje amit betiltottak, később ő tiltotta le alkotása vetítését a közmédiában. Egyik rendszernek sem volt kedvezményezettje, mégis folytatta a munkát. Csillag Ádám rendező portréja.
Farkas Judit Antónia a Betekintő folyóiratban Ronald Searle és Kaye Webb illusztrált riportázsának magyar menekültjeit mutatja be.
A Lábadozó szél című kötete irodalomtörténeti jelentőségű.
Az író és a filozófus azért állt szóba egymással, hogy előbb megváltsák magukat, aztán életet leheljenek egy tetszhalott világba. Rajongóik és gyűlölőik legnagyobb örömére napvilágot látott a levelezésük.
A fiatal író egy nap arra ébred, hogy egy nagy senki, nincs pénze, szerelme rá sem ismer, sőt zongoraművészként már ő a világhírű.
Csaknem duplájára nőhetnek az Operaház felújításának költségei, és még évekig zárva maradhat. A tervet az Operaház vezetése sem támogatja.
Rudolf Nurejev ezerféle szerepben tündökölt: átformálta a balettról alkotott képzetet, filmszínészként szórakoztatta magát, és karmesterként bejárta Európát. Életét legutóbb balettben, dokumentum- és játékfilmben idézték fel.
120 műtárgyat és dokumentumot láthatunk a kiállításon.
