A járvány kitörése óta több mint 260 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették a magyar cégek, amivel ez volt a leggyakoribb eszköz a válság hatásainak mérséklésére. A kirúgásokkal és kényszerszabadságolásokkal együtt az érintettek száma 500 ezer fölött van.
A bértámogatási konstrukciók összesen 280 ezer munkavállalót értek el. A magyar munkahelyvédelmi bértámogatás töredéke volt az osztrák és német párjának.
Most az a kérdés, hogy a magyar ”kurzarbeit” lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra.
Sokan teljes kudarcként, mások fényes sikerként értékelik az állami munkahelymentő programot. Abban azonban egyetértenek: ha nem hosszabbítják meg, újabb tömegek kerülhetnek utcára.
Mostanáig már több mint 110 ezer ember bértámogatására adtak be igényt a vállalkozások, amelyek ennek révén meg tudják tartani a munkavállalóikat rövidített foglalkoztatás keretében.
A munkahelyvédelmi támogatásért folyamodók kevesebb mint 5 százalékát utasították el.
Május elsején lép hatályba az a rendelkezés, amely a korábbiaknál nagyobb szabadságot ad a munkaügyi szabályok alkalmazásában. Tényleg élni fognak a cégek a rabszolgatörvény adta lehetőségekkel? Egyáltalán milyen lehetőségeik vannak? És persze: mehetek nyáron szabadságra? – munkajogi kérdéseket tisztázunk Kéri Ádám ügyvéddel, az Adózóna.hu szakértőjével.
Bár a hitelmoratóriumot itthon jelentették be a leghamarabb, azokat, akiket elbocsátottak, fizetés nélküli szabadságra küldtek, vagy egyéni vállalkozóként jelentősen bezuhant a bevételük, egyedül Magyarország nem támogatja semmilyen formában a visegrádi országok közül.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
Csak kölcsönzött munkaerőt épít le a Continental, a kormány bérprogramját pedig „köszönettel fogadták”, „jelentős támogatás”, valószínűleg igénybe is fogják venni.
Már akár napi hat órányi munkaidőre igényelhető az állami bértámogatás, viszont még mindig csak maximum a minimálbér kétszerese után, és az állam csak a kieső bér 70 százalékát fedezi. A támogatás alapja már nem a távolléti díj, hanem az alapbér, ami sok munkavállaló esetében alacsonyabb.
Hitelt is igényelhetnek a cégek a fizetésekre, és a kormány ígérete alapján egyszerűsödik a kérelmezés folyamata is.
Elindult a leépítési hullám a tőkeerős cégeknél is, mert a szűkmarkú és túlbonyolított Kurzarbeit még az ő igényeiknek sem felel meg, nemhogy a kisvállalkozásokénak.
Az iparkamara szerint azokon a vállalkozásokon is segítenie kellene az államnak, ahol a bevétel-visszaesés meghaladja az 50 százalékot.
