Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Több ország is alkalmazta az eredetileg Németországban bevezetett, a munkaidőcsökkentésért cserébe járó bértámogatási intézkedést, a kurzarbeit valamilyen formáját: így az állam viszonylag alacsony költséggel tudja a válság idején is a vállalatoknál tartani a munkavállalóikat, akik később könnyedén munkába tudnak állni az eredeti cégüknél. Viszonylag nagy késéssel, április közepén jelentette be a magyar kormány a hazai kurzarbeit szabályait, amely itthon szűkmarkú és túladminisztrált lett. A G7 nézte meg és hasonlította össze, milyen hasonló intézkedéseket vezettek be a visegrádi országokban, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban.
Csehországban az „Antivirus” foglalkoztatástámogatási csomagot már április 1-jén elfogadták: a munkaadó három esetben eltérő mértékben köteles a munkavállalók bérének és járulékainak egy részét kifizetni, viszont ennek az összegnek mindhárom esetben a 60 százalékát, de legfeljebb munkavállalónként 29 ezer koronát (nagyjából 294 ezer forintot) térít meg az állam.
Ennek értelmében egy munkavállaló akkor kaphat állami támogatást, ha elkapja a vírust, ha az állami járványügyi intézkedés miatt nem működhet a cége, vagy ha a vállalatának a válság miatt gazdasági nehézségei vannak. Eszerint, ha a cég által foglalkoztatottak 30 százaléka nem dolgozik, mert karanténban van, vagy a gyerekeire kell vigyáznia otthon és nem tud távmunkát végezni, a munkavállalók a bérük 100 százalékára jogosultak. A kieső időre a bérük 80 százalékára jogosultak abban az esetben a munkavállalók, ha a munkáltató azért nem tud munkát adni a munkavállalóinak, mert a járvány fennakadást okoz a beszállítói körében, tehát például nem jut hozzá alkatrészekhez vagy alapvető szolgáltatásokhoz. Ha pedig csökken a kereslet a cég szolgáltatásai vagy termékei iránt, a munkavállalók a bérük 100 százalékára jogosultak, de a szakszervezet és a munkaadó közös megegyezése, vagy a munkaadó saját döntése alapján a visszatérítés lehet alacsonyabb is, 60 százaléknál azonban így sem lehet kevesebb.
Szlovákiában is április közepén jelentették be a munkabértámogatás szabályait, de már hamarabb bejelentettek könnyítést a cégeknek: amennyiben nem tudnak kinyitni a kijárási korlátozások miatt, alkalmazottainak bérét 80 százalékban átvállalta a kormány, és a 40 százaléknál nagyobb bevételkiesést elszenvedő cégek a járulékfizetések elhalasztására is lehetőséget kaptak. A cseh rendszerhez hasonlóan pedig több esetben kaphatnak támogatást a szlovák cégek: ha nem tud munkát adni a dolgozónak a cég, az átlagos bér 80 százalékát (kb. 314 ezer forintig) is átvállalja a kormány.
Lengyelországban a nagyvállalatok (a 250 vagy annál több főt foglalkoztató cégek) kaphatnak bértámogatást, ha nem bocsátják el a munkavállalóikat, csak a munkaidejüket csökkentik: a támogatás a bérekre és a járulékokra is vonatkozik. Akkor kaphatnak legfeljebb 3 hónapig állami pénzt, ha 25 százaléknál nagyobb arányban esett vissza a forgalmuk, nincsen adótartozásuk és a szakszervezet vagy az üzemi tanács is beleegyezett a munkaidő rövidítésébe. Különböző esetekben, de átlagosan a bérek 50 százalékát támogatja a kormány.
A lap arról is ír, hogy az adókedvezmények, a hitelmoratórium, és a rövidített munkavégzés támogatásának valamilyen formája mindegyik visegrádi országban megjelent. Bár a hitelmoratóriumot Magyarországon az elsők között hirdették ki a V4-ek között, a többi intézkedést jelentős késéssel jelentették be a többi országokhoz képest és a kurzarbeit mellett nem indult másik célzott támogatási program, például azok számára, akiket elbocsátottak, vagy fizetés nélküli szabadságra küldtek, vagy egyéni vállalkozóként jelentősen csökkent a bevételük.
