Büdzsé 2023: Több szektorra adócunami zúdul, a kedvenceken nem spórol a kormány
5 perc
2022.06.15. 15:30
A pénzügyi szektor finanszírozza a haderőfejlesztést, az energetikai és a távközlési cégek pedig a légi utasokkal karöltve a gazdag háztartások áram- és gázszámlájának nagy részét – ez az abszurditás a jövő évi költségvetés fő jellemzője.
"A rezsivédelem és a honvédelem költségvetése” – így jellemezte a jövő évi büdzsé tervezetét Varga Mihály pénzügyminiszter. Ennek szöveges indoklása azzal büszkélkedik, hogy az összes honvédelmi kiadás eléri a hazai össztermék két százalékát, vagyis megfelel a NATO elvárásainak.
A célt azonban felettébb bonyolult módon éri el. Egyrészt a Honvédelmi Minisztérium kiadási előirányzatait az idei 1003 milliárdról jövőre 719 milliárdra csökkenti, ami önmagában is meglepő fordulat. Másrészt a Szalay-Bobrovniczky Kristóf Fidesz-közeli vállalkozó, repülőgépgyár-tulajdonos, kincstári beszállító és tartalékos százados által vezetett tárcához került a sport finanszírozása, a versenysportok csaknem 28 milliárd forintos keretétől a Magyar Labdarúgó-szövetség 9,7 milliárdos állami támogatásán át a kiemelt sporteseményekre fordítandó 30 milliárd forintig, összesen 88 milliárd forint erejéig.
Valódi honvédelmi célokra szerény 630 milliárd forint körüli összeget költhet a tárca. Ezt fejeli meg az új honvédelmi alap 842 milliárd forintos kiadása. Igazi hungarikum, hogy a haderő megerősítéséhez szükséges forrásokat a pénzügyi szektortól vonja el az állam. A pénzügyi szervezetek 337,9 milliárd forinttal vesznek részt a katonaság fejlesztésében, tavalyi nettó árbevételük 8 százalékával.
Ez a megoldás köszönőviszonyban sincs a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton korábbi indoklásával, mely szerint az extra kamatnyereséget venné el az állam az úgynevezett extraprofitadó formájában.