A magyar származású George Szirtes kapta meg III. Károly költészeti aranyérmét

A költőt teljesen meglepte, hogy a király őt tartotta a legalkalmasabbnak a díjra, pedig már 13 verseskötete jelent meg.

„Már ok nélkül vagyok dühös magamra: / (miféle hülye név az, hogy Judit?) – Kiss Judit Ágnes költészete frivol, ironikus és kritikus

Nyáry Krisztián: Azok a gyerekek, akiknek sok verset olvasnak, jobban teljesítenek matematikából

Az író összegyűjtött néhány tudományosan alátámasztott érvet, hogy miért is érdemes a gyerekeknek verseket olvasni.

Oravecz Imre: „Mennyi hülyeséget csinál az ember az élete során. És utólag érti, hogy miért?”

Alkonynapló címmel rövid bejegyzésekből álló új kötetet jelentetett meg a Kossuth-díjas költő-író, Oravecz Imre. Szajlán beszélgettünk vele az új könyvről, írásról és szembenézésről, alkotásról és intimitásról, az öregedésről, közösségekről, közéletről. Ráadásul még egy felolvasást és egy új műrészletet is kaptunk tőle.

G. István László költő: Nem tudok úgy írni, hogy „na most akkor írni fogok”

Folyamatos egyensúlykeresés egy egyensúlyvesztett állapotban – talán így lehet a legérzékletesebben megfogalmazni az írás lényegét G. István László szerint, aki Villanó por címmel új, immár a 15. kötetével jelentkezett.

Vasfüggöny #7 – Tompa Andrea, Erdős Virág: Mitől lesz egy író veszélyes?

Elérkezett kulturális podcastsorozatunk első évadjának vége, amelyben összefoglaltuk, milyen állapotban van a független művészet 2023-ban Magyarországon. A záróepizódban az irodalomé volt a főszerep Tompa Andreával és Erdős Virággal.

Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője

A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.

Parti Nagy Lajos: Ezt a rezsimet meg kellene buktatni. De Magyarországon most nincs erő a radikális változáshoz

NER-csadorról, fóliaperzekutorokról, varánuszkommandókról, militáns fütyürészésről is beszél az író, akinek 70. születésnapjára kiadója, a Magvető Hadd legyek hűs címmel az összes versét tartalmazó kötetet jelentet meg.

Budapesti fura szerzetek: Hazafi Veray János, a rossz versekkel házaló népi költőceleb

A századfordulós korszak jellegzetes pesti figurája volt, magát a haza vándor lantosának nevezve járta az országot, ahol csődület volt, ő menten ott termett kifent, szénfekete bajszával, pörge darutollas kalpagjával, zsinóros magyar ruhájával és pár picula reményében szavalta rendületlenül az olykor tényleg kacagtató „megrovásos kalandjait”.

Budapesti fura szerzetek: Sértő Kálmán, a magyar Villon, aki a nyilasok háziköltőjeként végezte

A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.

Mégsem írt meg mindent, ami neki adatott – posztumusz jelenik meg Lator László életműnek „hiányzó láncszeme”

Az ősszel már csak posztumusz kötetként jelenhet meg A Lator-tanya című képes beszélgetőkönyv, amelyben a múlt héten, a szülőfalujára emlékeztető Ispánkon elhunyt Lator László költő mesél ifjúkora versihlető élményeiről.

Késelés Villával: egy hely, ahol a közéletről is kedvükre vitatkozhatnak a pályakezdő írók

A járvány után mindenki elsősorban találkozási pontokra vágyik, ezt meg tudjuk teremteni – mondja a Késelés Villával formáció társalapítója, Vida Kamilla költő, aki szerint komoly elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki művészi pályán maradjon.

Szálinger Balázs: Politikusokról és egy üres borospohárról is lehet verset írni – csak a pohár inspirálóbb

A kilencvenes évek végén indult költőként, azóta számos verseskötete jelent meg, de írt drámákat, dolgozott színházi darabokon, és írt útinaplót is. Szálinger Balázs pályája az elmúlt pár évben számos fordulatot vett, de nem csak erről beszélgettünk, hanem a hazai kultúra körüli villongásokról, a kultúrharcról, az irodalomoktatásról, a Térey-ösztöndíjról, meg arról, hogy lehet-e vagy kell-e verset írni Orbánról és Gyurcsányról, valamint hogy „mire gondolt a költő”.

Lézerek az örökkévalóságnak: a világűrbe is eljuttatták Petőfi verseit

Petőfi az első költő a világon, akinek a versei az örökkévalóságig fognak szólni. Persze, ha lesz, aki meghallgassa őket.

Beszédes firkák József Attila rajzai – de mit keres a költőóriás a bridge-rovatban?

Az irodalomtörténeti kutatások közül az egyik legrészletesebben feltárt életmű József Attiláé, ám a költő öngyilkossága után évtizedekkel is fel-felbukkannak ismeretlen momentumok. Akár költészet napi meglepetésnek is tekinthető az a három elfeledett rajzocska, amely a magyar őspletykalapból köszön vissza az utókorba.

Ilyen, ha Petőfi szelleme lebeg az Oscar felett

Lehetséges, hogy minden egyes Oscar-jelölt film Petőfi Sándor műveit másolja? Minél több filmet láttunk és minél több Petőfi-verset olvastunk az épp zajló nagyszabású Petőfi-emlékév alatt, egyre inkább erre a következtetésre jutottunk. Az Oscar-gála előtt játékra hívunk a jelenetek és a szövegek világába, de vigyázat: cikkünk valóságtartalmáért nem vállalunk felelősséget.

Magyarország is kapcsolódik a Patti Smith Naphoz

A párizsi Pompidou Központ minden évben egy-egy emblematikus figura köré szervezi az október elsejei költészeti napját, ezúttal a költő-énekes Patti Smith kerül a fókuszba. És nemcsak Párizsban, hanem más nagyvárosokban, így Budapesten is.

Arany János "dekadens unokája", Vas István életművét mutatja be egy szentendrei kiállítás

A három évtizede elhunyt Vas István előtt tiszteleg a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása, hogy felidézze a költő „vonzóan modern személyét”.

Proletár Jeanne d'Arc vagy a költő pallérozott eszű szolgálója volt József Attila élettársa?

Fél évtizeden keresztül volt élettársa, majd másfél évtizedig kinevezett "özvegye" József Attilának az utókor által sokat kárhoztatott Szántó Judit, akinek portréját figyelemre méltó adalékokkal árnyalja egy közelmúltban megjelent tanulmánykötet.

Más fényben mutatja be a tragikus sorsú költő, Sylvia Plath életét egy új regény

Sylvia Plath életének utolsó időszakát gondolja újra az Eufória című regény, amelynek svéd szerzője, Elin Cullhed számos hasonlóságot fedezett fel Plath és a saját élete között.