Milyen egy fiatal leszbikus nő élete 2024-ben Magyarországon: a szégyenről, a gyerekvállalás kínzó vágyáról, a rejtőzködésről, a propaganda és a gyűlöletbeszéd hatásairól és azokról a szerelmes pillanatokról szól Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötete, amik miatt mégis megéri. Interjú.
A költőt teljesen meglepte, hogy a király őt tartotta a legalkalmasabbnak a díjra, pedig már 13 verseskötete jelent meg.
Az író összegyűjtött néhány tudományosan alátámasztott érvet, hogy miért is érdemes a gyerekeknek verseket olvasni.
Alkonynapló címmel rövid bejegyzésekből álló új kötetet jelentetett meg a Kossuth-díjas költő-író, Oravecz Imre. Szajlán beszélgettünk vele az új könyvről, írásról és szembenézésről, alkotásról és intimitásról, az öregedésről, közösségekről, közéletről. Ráadásul még egy felolvasást és egy új műrészletet is kaptunk tőle.
Folyamatos egyensúlykeresés egy egyensúlyvesztett állapotban – talán így lehet a legérzékletesebben megfogalmazni az írás lényegét G. István László szerint, aki Villanó por címmel új, immár a 15. kötetével jelentkezett.
Elérkezett kulturális podcastsorozatunk első évadjának vége, amelyben összefoglaltuk, milyen állapotban van a független művészet 2023-ban Magyarországon. A záróepizódban az irodalomé volt a főszerep Tompa Andreával és Erdős Virággal.
A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.
A századfordulós korszak jellegzetes pesti figurája volt, magát a haza vándor lantosának nevezve járta az országot, ahol csődület volt, ő menten ott termett kifent, szénfekete bajszával, pörge darutollas kalpagjával, zsinóros magyar ruhájával és pár picula reményében szavalta rendületlenül az olykor tényleg kacagtató „megrovásos kalandjait”.
A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.
Az ősszel már csak posztumusz kötetként jelenhet meg A Lator-tanya című képes beszélgetőkönyv, amelyben a múlt héten, a szülőfalujára emlékeztető Ispánkon elhunyt Lator László költő mesél ifjúkora versihlető élményeiről.
A járvány után mindenki elsősorban találkozási pontokra vágyik, ezt meg tudjuk teremteni – mondja a Késelés Villával formáció társalapítója, Vida Kamilla költő, aki szerint komoly elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki művészi pályán maradjon.
A kilencvenes évek végén indult költőként, azóta számos verseskötete jelent meg, de írt drámákat, dolgozott színházi darabokon, és írt útinaplót is. Szálinger Balázs pályája az elmúlt pár évben számos fordulatot vett, de nem csak erről beszélgettünk, hanem a hazai kultúra körüli villongásokról, a kultúrharcról, az irodalomoktatásról, a Térey-ösztöndíjról, meg arról, hogy lehet-e vagy kell-e verset írni Orbánról és Gyurcsányról, valamint hogy „mire gondolt a költő”.
Petőfi az első költő a világon, akinek a versei az örökkévalóságig fognak szólni. Persze, ha lesz, aki meghallgassa őket.
Az irodalomtörténeti kutatások közül az egyik legrészletesebben feltárt életmű József Attiláé, ám a költő öngyilkossága után évtizedekkel is fel-felbukkannak ismeretlen momentumok. Akár költészet napi meglepetésnek is tekinthető az a három elfeledett rajzocska, amely a magyar őspletykalapból köszön vissza az utókorba.
Lehetséges, hogy minden egyes Oscar-jelölt film Petőfi Sándor műveit másolja? Minél több filmet láttunk és minél több Petőfi-verset olvastunk az épp zajló nagyszabású Petőfi-emlékév alatt, egyre inkább erre a következtetésre jutottunk. Az Oscar-gála előtt játékra hívunk a jelenetek és a szövegek világába, de vigyázat: cikkünk valóságtartalmáért nem vállalunk felelősséget.
Fél évtizeden keresztül volt élettársa, majd másfél évtizedig kinevezett "özvegye" József Attilának az utókor által sokat kárhoztatott Szántó Judit, akinek portréját figyelemre méltó adalékokkal árnyalja egy közelmúltban megjelent tanulmánykötet.
