Amerikai kutatók a világ különböző pontjain élő, sosem dohányzó, mégis tüdőrákban szenvedő beteg daganatát elemezték, és egy igen ijesztő megállapításra jutottak.
A Berkeley Egyetem kutatói szerint egyetlen hónap leforgása alatt annyit javult a vasútvonalak és az állomások levegőminősége Kaliforniában, mint korábban 30 év alatt.
Magyarország sem kivétel, bár van, ahol sokkal rosszabb a helyzet.
A légszennyezés továbbra is komoly problémát jelent Kínában, amely nemcsak az emberek életminőségét, hanem a gazdaságot is befolyásolja.
A nagyvárosokban legalább annyira szennyezett az épületek belső tereiben áramló levegő, mint a szabadban. Ez azonban, rengeteg egészségügyi kockázat mellett, akár kiaknázható lehetőségeket is jelent.
Hétfőn az iskolák bezárása mellett más intézkedéseket is hoztak, többek között korlátozták az építkezéseket és a dízelüzemű teherautók közlekedését.
Nem árt óvatosnak lenni, a veszélyes levegőminőség már az egészséges embereknél is légúti tüneteket okozhat.
A vizsgált 372 európai város közül Budapest 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyen szerepel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) levegő tisztaságát, szennyezettségét vizsgáló jelentése szerint.
A légszennyezettségnek számos káros hatása ismert, de van valami, amire talán kevesen gondolnának: egy friss kutatás szerint még a villámcsapások számát is növelheti.
Miért nem evidens, hogy Budapesten rosszabb a levegő, mint máshol az országban? Mekkora légszennyezettségi probléma valójában a járművek kibocsátása? Mik a jó megoldások, mik a látszatmegoldások? Fenntarthatósági podcastukban tisztáztuk a szennyezett levegő kérdéskörét.
A veszélyes mértékű légszennyezésben nagy szerepük van az erőtüzeknek és a gazdasági tevékenységek fokozódásának.
A norvég Airthings két eszközt vitt a Las Vegas-i CES 2024 vásárra. Mindkettő arra törekszik, hogy otthon egészségesebb levegőt lélegezhessen be az ember.
Egy új tanulmány szerint ha beszüntetnénk a fosszilis energiahordozók használatát, azzal évente milliók életét lehetne megmenteni.
A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira – állapította meg Semmelweis Egyetem friss kutatása. Az intézmény közleménye szerint az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.
Egy ötfokú skála szerint sorolják be, mely autók nem hajthatnak be a városba.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség van a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. Hogy melyik országoknak kell a legnagyobb erőfeszítést tenniük, azt egy infografika mutatja be áttekinthetően.
A szálló por koncentrációja a legtöbb országban az egészségügyi határérték többszöröse. Erősödik azonban a lakosság tudatossága.
Összesen 400 ezren halnak bele a légszennyezésbe évente Európában.
A globális klímaváltozás miatt gyakrabban, évi 10–15 alkalommal éri el Európát a szaharai por, és ennek következtében nemcsak több a légúti megbetegedés, vírusok és egyéb kórokozók terjedhetnek a levegőben vagy szebb naplementéket lehet fotózni, hanem a hó is gyorsabban olvad a kontinensen.
Ez nem egy kínai, hanem egy amerikai tudományos felmérésből derült ki, melyet a Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete adott ki. Eszerint sikeres volt az a környezetszennyezés ellen indított háború, melyet tíz éve indítottak el az 1,4 milliárd lakosú országban.
