Az IQAir svájci levegőminőség-technológiai vállalat elemzése szerint tavaly mindössze hét országban felelt meg a levegőminőség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) PM2,5-szennyezettségre vonatkozó irányelveinek. Ausztrália, Új-Zéland, Észtország, Grönland és néhány kis szigetország volt csak az, ahol a PM2,5 éves átlaga nem haladta meg az 5 mikrogrammot köbméterenként, írja a Guardian.

A tanulmány szerint a legszennyezettebb országok közé tartozik Csád, Banglades, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és India, van, és ahol 2024-ben valószínűleg tizennyolcszor magasabb volt a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsékből álló szálló por koncentrációja az ajánlottnál 2024-ben.

Az orvosok szerint egyébként nincs biztonságos szint, 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék a véráramba is be tudnak kerülni károsítva a szervezetünket, és a becslések szerint évente több millió életet lehetne megmenteni az iránymutatások betartásával. „A légszennyezés nem öl meg minket azonnal – talán két-három évtizedbe telik, mire az egészségre gyakorolt hatásait látjuk, hacsak nem nagyon szélsőséges a helyzet” – nyilatkozta Frank Hammes, az IQAir vezérigazgatója.

A jelentés szerint azért vannak előrelépések, azon városok aránya, ahol az irányelv érvényesül egy év alatt kilenc százalékról 17 százalékra emelkedett, és Indiában, ahol a világ tíz legproblémásabb levegőjű városa közül hat található, a légszennyezettség hét százalékkal csökkent 2023 és 2024 között. A szerzők szerint Kínában is javult a helyzet, Pekingben a levegőminőség például most már majdnem olyan, mint Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban. Igaz, ez utóbbi volt a második egymást követő évben Európa legszennyezettebb városa.

Zorana Jovanovic Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezetvédelmi epidemiológusa, aki nem vett részt a jelentés elkészítésében, elmondta, hogy az eredmények rávilágítottak néhány ijesztő tényre a légszennyezéssel kapcsolatban. „Még az egyik legtisztább kontinensen belül is óriási különbségek mutatkoznak. A kelet-európai és az nem uniós balkáni országok polgárai lélegezik be a legszennyezettebb levegőt Európában, és a PM2,5-szintek tekintetében húszszoros különbség van a legszennyezettebb és a legkevésbé szennyezett városok között.”

A rangsor összeállításához a kutatók a talajszinten mért, valós idejű légszennyezettségi adatokat átlagolták a naptári év során. Érdemes hozzátenni, hogy a szegény országokban általában szennyezettebb a levegő, mint a gazdag országokban, de mivel gyakran nincsenek mérőállomásaik, így adatok híján ezek nem szerepelnek a jelentésben. Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem munkatársa, aki szintén nincs a szerzők között ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy így is lehetnek torzítások a leginkább az adatszegény, kevés szabályozott mérőállomással rendelkező területek miatt, de az Európára vonatkozó értékek összhangban vannak a korábbi kutatásokkal. „Gyakorlatilag világszerte mindenki rossz levegőt szív” – tette hozzá.