A beruházás tervéről értesülve civilek tiltakozásul petíciót indítottak. A Miniszterelnökség keddi közleményében úgy reagált: az építkezést ők sem támogatják.
19 sokemeletes épület, 756 lakóegység, közel ezer parkoló a mélygarázsokban, park, üzletek, sportpályák, medencék szerepelnek a tervek között. A kisvárosias hangulatot féltő helyi civilek már gyűjtik az aláírásokat a Natura 2000-es védettségű berek közelébe szánt gigaberuházás ellen.
A Balaton egyik NER-központjában az egyik legnagyobb beruházás lesz a Tihany kapuja nevezetű luxuslakópark, amely a tihanyi révvel szemben épül. Az egyik beruházó az önkormányzathoz köthető ügyvéd família, akik két ingatlant néztek ki maguknak. Az egyiken a lakópark épül, a szomszédos ingatlannal kapcsolatban viszont még most is pereskednek. Az ezen álló egyik boltnak a tulajdonosa lapunknak azt állította, miután nem akarták eladni a saját részüket, lebontották körülöttük a többi üzletet, majd az övéket is, anélkül, hogy szóltak volna. A beruházó szerint minden rendben zajlott.
Siófokon van az egyetlen olyan terület a Balatonnál, amelyen megengedett az akár 24 méter magas toronyház építése is. Van olyan befektető, aki élne a lehetőséggel, a helyiek tiltakoznak a beépítés ellen. Az önkormányzat pedig nem szeretne fellépni ellene, mert fél, hogy olyan kártérítést kapna a nyakába, hogy anyagilag az eddiginél is jobban legatyásodna. Mára lényegében minden talpalatnyi földet beépítettek a Balatonnál, az ingatlanárak pedig az egekben.
Hol milliárdos állami támogatással, hol alacsonyabb közterheket jelentő besorolással segíti a hatalom a Tihanyi-félsziget értékes területeinek beépítését. Az ország egyik legszebb tája elkerített luxuslakóparkká válhat megfizethetetlen szolgáltatásokkal.
Két lakóparkot árverezhetnek el, mert az építtetőjük nem fizetett a hitelezőjének. Azok, akik lakást vásároltak bennük, elbukhatják az ingatlant és a pénzüket is.
A beruházó levélben értesítette őket, hogy jövő héten kikapcsolják az áramot. Ez az a lakópark, amely, bár már évek óta lakják, papíron nem is létezik.
Vendéglátó központ, ipari nagyhatalom és virágzó lakónegyed. Ferencváros több évszázadra visszanyúló történelme során megannyi különböző módon játszott fontos szerepet a főváros és Magyarország életében. De miért és hogyan vált ilyen jelentőssé? Hogyan alakította a történelem? Mi történt a török ostrom és a mai modern lakónegyedek kiépülése között? Kis történelmi kép egy nagy múltú városrészről.
Nyolcmilliárdot érő irodaház egy tárolóban: a pasaréti lakópark tulajdonosainak évtizedes kálváriáját a kertjükbe benyúló wellness- és vendéglátó komplexum fejeli meg, amely immár Tiborcz István igényeit is szolgálja.
Termálvízzel fűtik pár éven belül majdnem a fél várost, ehhez kellett az önkormányzati akarat, egy szakmai csapat és egy tőkeerős vállalkozó. Végül mindenki jól járhat.
Képzeljen el 587 darab, teljesen egyforma, Loire-menti kastélyra hajazó, egymás szájába épített arabbarokk házat a semmi közepén. Hihetetlen, de nem azért csődölt be a beruházó, mert nem akadt vevő a cifra palotákra.
A szegedi idősotthonban duplájára emelték a díjakat, a lakók nem akarták lenyelni a békát. A luxuslakópark nyugdíjasai nyomoztak, kiderült, hogy felszámolás indult a komplexumot működtető cégek ellen. A cég a kötelező béremelésekkel indokolta az „áremeléseket”. Áll a bál.
Azt akarjuk, hogy a kínaiak piaca éppoly nyitott legyen mint a miénk – fogalmazta meg tömören az amerikaiak álláspontját Terry Branstad nagykövet, aki részt vett a gazdasági küldöttség tárgyalásain Pekingben. A delegáció, melyet Steven Mnuchin pénzügyminiszter vezetett, nem ért el eredményt, de az ajtó nyitva maradt.