NER-csoda Budán: 3 nm-es tárolóban "nyomorog" Tiborcz cége, az Equilor és az Appeninn

Már akkor is magára vonja a figyelmet a romantikus pasaréti fák közül kikandikáló irodakomplexum, ha illusztris bérlőiről mit sem sejt az ember. Kicsit ódon, kicsit modern, hatalmas üvegtáblái pedig hívogatóan csillognak, akár a nap süt rájuk, akár esti díszkivilágításban pompáznak. Jól jön ez a feltűnő megjelenés az egy hónapon belül megnyíló étteremnek és a nyár végére elkészülő wellnessrészlegnek, a közös telken osztozkodó lakóépületekben élők közül viszont sokan nem igazán örülnek. Azt mondják, úgy érzik, mintha a bulinegyedet akarnák megvalósítani a kertjükben (lásd a fenti képen a házak által körbevett területet).

Az irodaház bérlői között ellenben vannak olyanok, akik élvezik az exkluzív partikat, különösen a VIP-zónákban. A kormányfő veje, Tiborcz István és az Equilor befektetési tanácsadó cég feje, Szécsényi Bálint egyaránt nagy buliarc, akik eztán nemcsak a fesztiválokon múlathatják együtt az időt, hanem a munkahelyükön is. Az Equilor tavaly augusztusban, Tiborcz ingatlanfejlesztő cége, a BDPST pedig a karantén idején költözött be a pasaréti irodaházba.

Ez a mélygarázs, a nyomok Tiborcz cégéhez vezetnek /// Bejáratos

A lakók ezzel nagyjából el is veszítették minden reményüket, pedig annak már eddig sem voltak bőviben. A kies lakópark és környezete ugyanis évek óta hadban áll a beruházóval. Az ismert építőipari befektető, a Gyetvai Fivérek Zrt., illetve Gyetvaiék egy másik cége még a kétezres évek elején, az első Orbán-kormány regnálása alatt jutott hozzá a különleges ingatlanhoz.

A pasaréti telek száz évvel ezelőtt a magyar filmgyártás fellegvára lett. Stúdiói egészen addig otthont adtak a mozgókép művészeinek, mígnem az állam 2001-ben privatizálta az értékes területet. Ez már önmagában páratlan lehetőséget nyújtott a befektetőnek, hiszen a filmgyár miatt a telek intézményi területnek számított, annak pedig nagyobb a beépíthetősége, mint a környező lakóövezeté, akár a 30 százalékot is elérheti. Igaz, akkor még feltétel volt, hogy a lakópark és az irodaház mellett egy múzeum is épüljön, emléket állítva a magyar filmtörténetnek, a Hunniától a Mafilmig. A filmmúzeum terve füstbe ment, de az irodaház neve Mozium lett.

Habár az építési engedély 2001-es benyújtása és a beépíthetőség 2002-es szigorítása között mindössze néhány hét telt el, és még a kerületi önkormányzat is vitatta a 30 százalékos arányt, a polémiának bírósági ítélet vetett véget, amely Gyetvaiéknak adott igazat, mondván: az engedély benyújtásakor hatályos szabályozás a mérvadó. Így az önkormányzat és a szomszédos épületek lakói is kénytelenek voltak beletörődni, hogy az átlagosnál magasabb és terebélyesebb építmények kerülnek a területre. Ma azonban már az egyharmados beépítettséggel is boldogok lennének.