Tömegével adják el a befektetők a kiadásra szánt ingatlanokat
Más befektetési formákhoz képest nagyon kevés hozamot termelnek a kiadási célú ingatlanok.
Más befektetési formákhoz képest nagyon kevés hozamot termelnek a kiadási célú ingatlanok.
Februárban általában 1-2 százalékkal emelkedni szoktak a lakásbérlés díjai, idén viszont nem így történt.
Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái meglepő képet festenek Budapest lakóingatlan-piacáról: a fővárosi ingatlanok mindössze 68 százalékában lakik a tulajdonos. A Bankmonitor írt arról, mi minden következik ebből.
Decemberben átlagosan havi 215 ezer forintért kerestek albérletet a magyarok, miközben a bérbeadók átlagosan havi 250 ezer forintot szeretnének keresni lakásuk kiadásával.
Az önkormányzat elengedi az építményadó felét jövő évtől azoknak, akik hosszú távra adják ki lakásukat albérlőknek. A garázsok után fizetendő építményadó mértékén is csökkentenek.
A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése – mutatta be a Habitat for Humanity.
Országos átlagban olcsóbbak lettek szeptemberről októberre a kiadó lakások, Budapesten pedig már statisztikailag szinte észrevehetetlen volt a bérleti díjak emelkedése.
Amikor az albérletárak szóba kerülnek, mindig megindul a vita: megéri-e ennyit fizetni egy lakásért, amely sosem kerül a bérlő tulajdonába? A Bankmonitor elemzésében megmutatja, hogyan állnak az európai nagyvárosok albérleti költségei a jövedelmek viszonylatában, és hol helyezkedik el a mezőnyben a magyar főváros.
Ugyan egyre tájékozottabbak vagyunk, egy friss felmérés szerint nem tudunk mindent az ingatlanbérléssel és -bérbeadással kapcsolatos szabályokról.
A legjobban a 200 ezer forint alatti bérleti díjú lakások drágulnak, ott akár 15 százalékkal is emelnek a tavalyi átlagos árhoz képest a tulajdonosok.
Az uniós fővárosok között középmezőnyben vannak a budapesti lakásbérleti árak.
Egyszerre csapott le a fiatalokra az Orbán-kormány elfuserált gazdaságpolitikája és a recesszió, így egyre kilátástalanabb az otthonteremtés az új generáció számára. Az érintettek voksára sorra jelentkeznek be a politikai erők.
185 százalékkal drágábbak most a magyar lakások, mint 2010-ben voltak.
Van, ahol az átlagfizetés közel felét, máshol csak a negyedét kell lakbérre költeni. Itt vannak a magyarországi adatok.