Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A hivatalosan bérbe adott ingatlanok aránya mindössze 14 százalék, ami az ingatlanpiaci szakértők szerint alacsonyabb lehet a valóságnál. Ez arra enged következtetni, hogy jelentős az adózás nélkül kiadott lakások száma. A jelenség egyik tipikus példája, hogy a bérlők hivatalosan még mindig szüleiknél rendelkeznek bejelentett lakcímmel, miközben életvitelszerűen Budapesten élnek – írja a Bankmonitor.
A jelenség különösen szembetűnő egyes kerületekben: a XIII. kerületben a tulajdonosok által lakott lakások aránya még a 60 százalékot sem éri el. A VII. kerületben, benne a bulinegyeddel, csupán a lakások 49 százalékában él a tulajdonos. Az V. kerületben pedig alig haladja meg a 40 százalékot a tulajdonos által lakott ingatlanok aránya.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Budapesten összesen 969 ezer lakóingatlant tartanak nyilván. Ha a 32 százalékos nem tulajdonos által lakott arányt vetítjük erre, akkor megközelítőleg 310 ezer lakásról beszélhetünk, amelyeket bérlők lakhatnak. Átlagosan két fő/lakással számolva ez 620 ezer ember otthonát jelentheti.
A szakértői várakozások szerint a következő időszakban újabb keresletnövekedésre lehet számítani – teszi hozzá a Bankmonitor. Az állampapírokból kiáramló lakossági megtakarítások egy része várhatóan ismét az ingatlanpiacon landolhat, ami érdemi árfelhajtó hatással bírhat 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi magas ingatlanárak még tovább növekedhetnek.
A lakáspiaci drágulás különösen azok számára jelent problémát, akik saját otthont szeretnének vásárolni. A Budapest legtöbb részén már vastagon 1 millió forint fölé emelkedtek az átlagos négyzetméterárak, ami még lakáshitel igénybevételével is rendkívüli erőfeszítéseket igényel a legtöbb család részéről.
Az ingatlanpiac továbbra is kettős arcot mutat: a magas árak miatt a saját lakáshoz jutás egyre nehezebb, miközben a bérleti piac árnyékos része továbbra is kihívást jelent a szabályozók számára. A következő években kulcskérdés lesz, hogy a hivatalos intézkedések milyen módon tudják segíteni a piaci egyensúly helyreállítását.
