Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az Európai Unió fővárosai közül Párizsban a legdrágábbak az új lakások, de Budapesten volt a legnagyobb az éves drágulás, mutatja ki a Deloitte Property Index 24 európai országra kiterjedő felmérése, amelynek eredményeit hétfőn közölték.
Az index szerint az új lakások négyzetmétere
- Párizsban volt tavaly a legdrágább, 14 900 eurós átlaggal,
- a második helyen München futott be, 10 900 euróval.
A V4-fővárosoknál
- Prága a legdrágább, 5153 euró per négyzetméterrel,
- majd jön Pozsony: 3884 euró,
- második legolcsóbb Budapest, 3260 eurós átlaggal,
- a legalacsonyabb árszintet pedig Varsóban találták, 3022 euró per négyzetméterrel.
Az új lakások helyi valutában számított árai 5 százalékot meghaladó mértékben Budapesten (+11,2%), Varsóban (+9,7%) és Oslóban (+7,2%) nőttek. Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha euróban vizsgáljuk az árak változását, de ebben a rangsorban is Budapest végzett az első helyen. Az Európai Unió fővárosai között a legnagyobb mértékben (–7,4%) Koppenhágában csökkentek az új lakások árai 2023-ban. London belvárosában ennél is nagyobb mértékben (–12,5%) csökkentek a lakásárak.
Ezek tehát a fővárosok, de mi van a más városok árait is magában foglaló országos átlagárakkal? Ez:
- a vizsgált országok közül 2023-ban legnagyobb mértékben (–10,7%) Olaszországban csökkent egy új lakás ára;
- továbbra is Ausztriában voltak a legdrágábbak az új lakások, itt négyzetméterenként 4920 euró volt az átlagos fajlagos ár;
- Ausztriát követi Németország (4700 euró), Franciaország (4538 euró) és Hollandia (4266 euró).
Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási szakértője egy érdekességre hívja fel a figyelmet: „2023-ra például Olaszországban az új lakások fajlagos átlagára (2 118 euró) mind a négy visegrádi ország fajlagos árszintje alá került, de Olaszországban már a használt lakások is olcsóbbak, mint a cseh, a szlovák és a lengyel használt lakások”.
Lakásépítésekben gyengék vagyunk
A vizsgált 24 ország között a 2022-es évhez hasonlóan
2023-ban is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás 1000 főre vetítve.
2023-ban 1000 főre vetítve az építési engedélyek száma is a negyedik legalacsonyabb volt (2,24), és jelentősen elmaradt 2022-es mért értékhez képest (3,62). Ezzel az európai országok rangsorában az építési engedélyek száma alapján elfoglalt 2022-es pozícióján Magyarország 2023-ban tovább rontott.
Európában drága lakást bérelni, nálunk nem annyira
A Deloitte Property Index a lakásbérleti díjak alakulását is megvizsgálta. Négyzetméterenként 30 eurót meghaladó fajlagos bérleti díjat Londonban, Dublinban, Párizsban és Barcelonában kellett fizetni 2023-ban.
A 11,3 eurós budapesti érték a vizsgált 59 európai nagyváros közül a 18. legalacsonyabb, és ez az érték a régiós országok fővárosaiban tapasztalt bérleti díjaktól rendre elmarad. Egyébként a budapestihez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a grazi és az athéni lakáspiacon láthatunk.
Mennyi ideig kell dolgoznunk egy lakás megvásárlásához?
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kellett dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres új építésű lakás megvásárlásához.
A saját lakáshoz való hozzájutás feltételei az európai piacokon 2023-ban nem változtak jelentősen,
Magyarország esetében például a 2023-as 10,2 év megegyezik a 2022-es értékkel.
A saját lakás Csehországban a legkevésbé megfizethető, ott 13,3 évig kellett dolgozni a saját lakásért. Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában az új lakás vásárlásához 6-8 éves bruttó fizetés szükséges, míg Romániában és Olaszországban már 5-6 év bruttó fizetésért hozzájuthatnak új otthonukhoz. A legmegfizethetőbb piac a lakosság számára Dánia és Norvégia, ahol csupán 4,7 év, illetve 4,8 év bruttó fizetést kell a lakásvásárlásra fordítani.
