Budapesten drágultak a legdurvábban az új lakások tavaly az EU-s fővárosok közül

Az Európai Unió fővárosai közül Párizsban a legdrágábbak az új lakások, de Budapesten volt a legnagyobb az éves drágulás, mutatja ki a Deloitte Property Index 24 európai országra kiterjedő felmérése, amelynek eredményeit hétfőn közölték.

Az index szerint az új lakások négyzetmétere

• Párizsban volt tavaly a legdrágább, 14 900 eurós átlaggal,
• a második helyen München futott be, 10 900 euróval.

A V4-fővárosoknál

• Prága a legdrágább, 5153 euró per négyzetméterrel,
• majd jön Pozsony: 3884 euró,
• második legolcsóbb Budapest, 3260 eurós átlaggal,
• a legalacsonyabb árszintet pedig Varsóban találták, 3022 euró per négyzetméterrel.

Az új lakások helyi valutában számított árai 5 százalékot meghaladó mértékben Budapesten (+11,2%), Varsóban (+9,7%) és Oslóban (+7,2%) nőttek. Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha euróban vizsgáljuk az árak változását, de ebben a rangsorban is Budapest végzett az első helyen. Az Európai Unió fővárosai között a legnagyobb mértékben (–7,4%) Koppenhágában csökkentek az új lakások árai 2023-ban. London belvárosában ennél is nagyobb mértékben (–12,5%) csökkentek a lakásárak.

Ezek tehát a fővárosok, de mi van a más városok árait is magában foglaló országos átlagárakkal? Ez:

• a vizsgált országok közül 2023-ban legnagyobb mértékben (–10,7%) Olaszországban csökkent egy új lakás ára;
• továbbra is Ausztriában voltak a legdrágábbak az új lakások, itt négyzetméterenként 4920 euró volt az átlagos fajlagos ár;
• Ausztriát követi Németország (4700 euró), Franciaország (4538 euró) és Hollandia (4266 euró).

Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási szakértője egy érdekességre hívja fel a figyelmet: „2023-ra például Olaszországban az új lakások fajlagos átlagára (2 118 euró) mind a négy visegrádi ország fajlagos árszintje alá került, de Olaszországban már a használt lakások is olcsóbbak, mint a cseh, a szlovák és a lengyel használt lakások”.

Lakásépítésekben gyengék vagyunk

A vizsgált 24 ország között a 2022-es évhez hasonlóan

2023-ban is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás 1000 főre vetítve.

2023-ban 1000 főre vetítve az építési engedélyek száma is a negyedik legalacsonyabb volt (2,24), és jelentősen elmaradt 2022-es mért értékhez képest (3,62). Ezzel az európai országok rangsorában az építési engedélyek száma alapján elfoglalt 2022-es pozícióján Magyarország 2023-ban tovább rontott.

Európában drága lakást bérelni, nálunk nem annyira

A Deloitte Property Index a lakásbérleti díjak alakulását is megvizsgálta. Négyzetméterenként 30 eurót meghaladó fajlagos bérleti díjat Londonban, Dublinban, Párizsban és Barcelonában kellett fizetni 2023-ban.

A 11,3 eurós budapesti érték a vizsgált 59 európai nagyváros közül a 18. legalacsonyabb, és ez az érték a régiós országok fővárosaiban tapasztalt bérleti díjaktól rendre elmarad. Egyébként a budapestihez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a grazi és az athéni lakáspiacon láthatunk.

Mennyi ideig kell dolgoznunk egy lakás megvásárlásához?

Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kellett dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres új építésű lakás megvásárlásához.

A saját lakáshoz való hozzájutás feltételei az európai piacokon 2023-ban nem változtak jelentősen,

Magyarország esetében például a 2023-as 10,2 év megegyezik a 2022-es értékkel.

A saját lakás Csehországban a legkevésbé megfizethető, ott 13,3 évig kellett dolgozni a saját lakásért. Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában az új lakás vásárlásához 6-8 éves bruttó fizetés szükséges, míg Romániában és Olaszországban már 5-6 év bruttó fizetésért hozzájuthatnak új otthonukhoz. A legmegfizethetőbb piac a lakosság számára Dánia és Norvégia, ahol csupán 4,7 év, illetve 4,8 év bruttó fizetést kell a lakásvásárlásra fordítani.