Gulyás Gergely a mai kormányinfón bejelentette, hogy havi 150 ezer forint lakhatási támogatás indul 2025 januárjában. Az összeget albérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére lehetne fordítani a tervek szerint. Ez egy budapesti átlagos albérlet díjának a 60%-át lefedheti.
Az MNB szigorúan szabályozza, hogy egy ingatlan értékéhez képest mennyi lakáshitelt lehet felvenni. Illetve arra is vannak előírások, hogy az igénylők jövedelmének hány százalékát teheti ki a kölcsön havi törlesztőrészlete. A jegybank azonban lazít az előírásokon az energiahatékony, zöld lakások vásárlása esetén. Emiatt akár 20 százalékkal több kölcsönt vehetnek fel az érdeklődők.
Egyre hosszabb időre adósodnak el a magyar háztartások és egyre nagyobb arányban finanszírozzák hitelből lakásvásárlásaikat – olvasható ki a jegybanki adatokból.
Jobban nőttek a bérek, mint az ingatlanárak, önerőből és hitelből is könnyebben juthatunk lakáshoz, mint egy évvel ezelőtt.
Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Nagy Márton miniszter arra kérte a bankokat, hogy lakáshiteleik thm-értékét önként 5%-ban maximálják. Milyen hatása lehet ennek a lépésnek az ingatlanpiacra? Egyáltalán: mennyire reális ez a kívánság a jelenlegi pénzügyi, gazdasági környezetben?
A kérdés nem is olyan egyszerű, hiszen az ingatlanárak az elmúlt bő 4 évben rengeteget emelkedtek, a hitelkamatok is magasabbak. Ráadásul nem szabad megfeledkezni a magas inflációról sem. Ugyanakkor a hazai bérek is érdemben növekedtek az elmúlt években. De ténylegesen jobb helyzetben van egy átlagos hiteligénylő, mint az évtized elején?
Nőtt az új lakáshitelek összértéke, de eközben a felújításra adott hitel a rekordszintje felén sincs, a használt lakások vásárlásánál pedig reálértéken még nem tartunk ott, ahol három éve.
Hol érdemes házat venni Budapesten, vagy az agglomerációban? A vételár mellett az ingázás költségével is érdemes számolni. De az sem mindegy, hogy Budapest melyik részén, melyik kerületben fekszik a kérdéses ingatlan.
Nemzetközi összevetésben a magyar fővárosban persze így is sokkal olcsóbban lehet új lakást venni, mint pl. Párizsban, ahol több mint 10 ezer euróval volt több a négyzetméterár 2023-ban, mint nálunk.
Megkezdődött a nyár utolsó hónapja, a nyaralás és a nagy meleg mellett a lakásvásárlást tervezőknek érdemes a hitelkamatokra is figyelnie. A Bankmonitor szakértői összeszedték a legkedvezőbb ajánlatokat. Ha nem is jelentős mértékben, de sajnos drágulni kezdtek a lakáscélú jelzáloghitelek.
A mai feltételek mellett akár 6–10 millió forinttal is kevesebbet fizet vissza 20 év alatt egy átlagos lakáshiteles annál, mint ha egy éve adósodott volna el. Csúcsra jár a személyi hitelezés.
A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint júniusban a szerződések volumene átlépte a 130 milliárd forintot és ezzel az első félévi lakáshitel-volumen már közel 10 százalékkal meg is haladja a 2023 egészében felvett lakáshitelek összegét.
Felbolydult a lakáshitelpiac, miután a június végével leköszönő kamatplafonnal párhuzamosan a legnagyobb bank rögtön élt a lehetőséggel, és megemelte lakáshitele kamatát. Az OTP Bank után várhatóan a többi pénzintézet is lépni fog, a kérdés csak az, hogy mikor. Így tehát érdemes azonnal cselekednie, aki eddig kivárt, esetleg arra apellált, hogy még lejjebb kúsznak a kamatok. Hol a legolcsóbb most a lakáshitel? Mire számíthatnak a lakásvásárlás, hiteligénylés előtt állók? Milyen költségtényezőket érdemes még figyelembe venni? Ezekre a kérdésekre válaszolnak a Bankmonitor szakértői.
Július 1-ével véget ért az önkéntes kamatplafon időszaka. Ezzel párhuzamosan az OTP Bank a kevésbé hitelképes ügyfelei számára a korábbi plafonérték fölé emelte lakáshitelének kamatát. A Bankmonitor szakértői szerint ez hamarosan kisebb lavinát indíthat el, vagyis az igénylők a jelenleginél magasabb költséggel juthatnak majd lakáshitelhez.
A magyar kormány 2024 elejétől 7,3%-os THM-et eredményező kamatplafon alkalmazását kezdeményezte a bankoknál az első félévre. Az időszak lejárt, a piaci kamatkörnyezet jelentősen változott és a legnagyobb bank, az OTP rögtön lépett is és markánsan megemeli a lakáshitelének kamatát. Mi történt? Miért? Hogyan hat mindez a hitelfelvevőkre? Megtörhet-e a lakáshitelfelvételi kedv?
Kevesebb önerőre lesz szükség, és magasabb törlesztőrészletet is lehet vállalni az energiahatékony ingatlanok vásárlásánál, illetve felújításánál.
A miniszter három másik területen is a bankok segítségét kérte a „gazdaság újraindítása” érdekében.
A Bankmonitor szerint a fizetésemelkedés és a kedvezőbb kamatkörnyezet miatt nagyot javultak a hiteligénylési lehetőségek.
Az új lakások építésére nyújtott hitelek mértéke még mindig töredéke a 2022-es havi értékeknek.
