Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Elsősorban az állampapírokból felszabaduló források támogatták a lakáspiaci keresletet 2025 első negyedévében – állapítja meg aktuális lakáspiaci jelentésében az MNB. A lakáspiaci tranzakciók száma ekkor – legalábbis országosan – „már a hosszú távú átlagot meghaladó szinten alakult”, aminek hátterében elsősorban a vidéki településeken tapasztalt forgalomnövekedés állt.
A szűk kínálat és az erőteljes kereslet miatt
Budapesten az adásvételek 18, országosan 8,3 százalékánál a hirdetési ár felett kelt el az ingatlan.
A jelentésben kitérnek a lakásárak emelkedésére is: ez 2024 negyedik negyedévében éves szinten átlagosan 15 százalék volt, ami reálértelemben 10,9 százalékos emelkedésnek felel meg. Ezt a szintet hozta az idei első negyedév is: országosan 15, Budapesten 19,2 százalékos volt az éves lakásdrágulás.
Az MNB szerint a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek, és országosan „14,3 százalékkal haladták meg a fundamentumok által indokolt szintet, ami a túlértékeltség emelkedését jelenti”. Megnyugtatnak ugyanakkor, hogy hiába a túlfűtöttség, a lakásár-korrekció pénzügyi stabilitási kockázatát mérsékli, hogy „alacsony a fennálló jelzáloghitelek tipikus hitelfedezeti mutatója”.
Egyre nagyobb hitelt kell felvenni
Fazekas István
A lakáshitelek volumene 2024 negyedik negyedévében 91 százalékkal nőtt éves összevetésben: a drágulás miatt magasabb összegeket voltak kénytelenek felvenni az igénylők, mint a HVG megírta, csak márciusban rekordközeli összeget, 137 milliárd forintot helyeztek ki a bankok. 2025. februárra a használt lakás vásárlására kihelyezett piaci alapú lakáshitelek átlagos szerződéses összege 20 millió forintra, új lakás vásárlása vagy építése esetén pedig 27 millió forintra emelkedett.
A bankok a lakáshitelek iránti kereslet további növekedésére számítanak a második és harmadik negyedévben is. Az MNB megállapította azt is, hogy hiába stagnál hónapok óta a piaci alapú lakáshitelek THM-je 6,7 százalékon, a drágulás miatt romlott a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége.
A jövőben nem számítanak arra, hogy jelentősen nőne az új lakások száma – ha elég sok épülne, lejjebb mehetnének vagy nem emelkednének ilyen ütemben az árak. Erre utal, hogy a 2024-ben kiadott építési engedélyek száma 27 százalékkal volt kevesebb a 2023-as szintnél, de az idei év sem indult túl biztatóan: évek óta nem adtak át annyira kevés lakást, mint idén.
Az idei első negyedévben a 2024. negyedik negyedévi csúcshoz képest alacsonyabb, de továbbra is jelentős számú új lakás értékesítését kezdték meg Budapesten, de az erőteljes kereslet miatt 11 százalékkal csökkent a még megvásárolható szabad ingatlanok száma. A fővárosi új lakások átlagos négyzetméterára eközben 1,68 millió forintra emelkedett, ami éves szinten tovább gyorsuló, 14 százalékos drágulást jelent.
