Már a Nagykörúthoz közel is bőven akadnak az új szabályoknak megfelelő eladó lakások, összességében az országban most hirdetett ingatlanok kétharmada fér bele a feltételekbe. De az albérletek piacát is megboríthatja ez, Budapest mellett Debrecenben is, annyira kicsi lesz a különbség egy lakás bérleti díja és a hitel törlesztőrészlete között.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Soha ennyien nem érdeklődtek még a magyar internetezők közül a lakáshitelek iránt. Persze ez még mindig eltörpül ahhoz képest, hány embert érdekelt a Pride.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank Lakossági Hiteltermékek vezetője.
Mostantól nem kell fél évet várnia annak, aki nem egészségügyi célra költené az egészségpénztári megtakarítását.
A többség azonnal vagy legfeljebb kisebb felújítás után költözhető lakást venne.
Az éjszaka megjelent jogszabálytervezet alapján a kormány a változatlan 7,99 százalékos szinten tartaná 2025. július 1. és 2025. december 31. között azon szabad felhasználású diákhitelek kamatát, melyeknél a szerződéskötésre 2024. december 31-ig sor került. Az idei évben kötött, illetve az új szerződések következő fél évre érvényes kamata még nem ismert.
Ezen a mostani hitelcsúcs sem tud változtatni – mondja a szakértő.
100 lakásvásárlásból már csak 3 kapcsolódik olyan fiatalokhoz, akik épp elköltöznének a szülői házból.
A Bankmonitor számításai szerint egy 20 millió forintos ingatlanhitelre a régiós átlagnál 5,7 millió forinttal fizetnek vissza többet a magyar ügyfelek. Mindezt úgy, hogy a bankok még olcsón is adják a kölcsönöket – miért járunk akkor mégis rosszabbul?
Egy éve még csak a lakáshitelek 25 százalékánál haladta meg a kölcsönösszeg vételár 70 százalékát, ma már több mint egyharmadnál.
Nagy a kereslet, szűk a kínálat, drágulnak a lakások, amihez egyre nagyobb hitelt kell felvenni. Egy budapesti új lakás négyzetméteréért átlagosan 1,68 millió forintot kell már kicsengetni.
Idén márciusban rekordközeli összeget, 137 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek.
Emelkednek az ingatlanárak, így a vásárlók már 25 millió forint fölötti kölcsönöket vesznek fel.
Az állampapír-kifizetések és a kormányzati intézkedések nyomán felpörgött az ingatlanpiac, ugranak az árak, ám aligha épül több új lakás.
Harmadával nőttek az egészségpénztárak lakáshitelekhez kapcsolódó kifizetései tavaly.
Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái meglepő képet festenek Budapest lakóingatlan-piacáról: a fővárosi ingatlanok mindössze 68 százalékában lakik a tulajdonos. A Bankmonitor írt arról, mi minden következik ebből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérése alapján a megkérdezett hazai bankok 67%-a valamilyen formában szigorítana a lakáshitelek árjellegű feltételein, azaz drágítaná a lakáscélú kölcsönöket. De nem eszik ilyen forrón a kását, mennyire lehet reális egy komolyabb kamatemelés?
Az emelés a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatát nem érinti, de az állami kamattámogatású lakáshitelekét sem, amilyen például a CSOK Plusz.
Közel 30 százalékuknál az ingatlan értékének már 70 százalékát is meghaladta a folyósított hitel összege.
