Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Mintegy 137,78 milliárd forint összegben kötöttek lakáshitel-szerződést a magyarok márciusban, ami 40,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A növekedés nagyrészt annak köszönhető, hogy az érdeklődők jóval magasabb kölcsönösszeget vettek fel – írja a Bankmonitor. Egy évvel korábban mindössze 97,84 milliárd forint volt az összvolumen, de még a februári 120,3 milliárd forintos kihelyezéshez képest is érdemben nőtt az összeg.
A 137,78 milliárd forintos havi volumennél eddig kétszer lehetett látni nagyobb értéket. 2022 áprilisában 144,77, míg 2022 májusában 153,94 milliárd forint lakáscélú kölcsönre kötöttek szerződést a magyarok. Azt azonban látni kell, hogy ezen időszakban élte fénykorát a régi, 2,5 százalékos kamatozású NHP Zöld Otthon Program, más néven „zöld hitel”. Ezen szuperkedvezményes kölcsönnél ráadásul igen szigorú állománykorlát volt, így érthető módon nagyon gyorsan el is kapkodták az érdeklődők – érvel a Bankmonitor szakértője.
Ezen két extrém hónapot követően a dobogó harmadik fokára fért fel a márciusi szerződéskötési volumen. Érdemes azonban szétbontani a kihelyezett összeget támogatott és piaci kamatozású részre. A piaci kamatozású lakáscélú jelzáloghitelek összvolumene márciusban 111,24 milliárd forint volt, támogatott kölcsönre 26,55 milliárd forint összegben kötöttek szerződést. A támogatott kölcsönök voltak már korábban is ilyen népszerűek, de a piaci hitelvolumen még soha nem volt ilyen magas.
Bánkuti András
Az MNB adatai alapján 6924 lakáshitel-szerződést kötöttek márciusban. Ez azért jelentős emelkedés a korábbi adatokhoz képest: 2025 februárjában 6102, míg tavaly márciusban 5927 szerződést kötöttek, vagyis egy év alatt 16,8 százalékkal emelkedett a szerződéskötések száma. Ez azonban még nagyon messze van a korábbi rekordtól: 2021-ben, illetve 2022-ben voltak olyan hónapok, amikor a szerződésszám meghaladta a 10 ezer darabot.
Az összvolumen és a szerződésszám alapján az átlagos hitelösszeg márciusban 19,9 millió forintra rúgott, míg egy évvel korábban 17,96 millió forint, egy év alatt tehát 2 milliós (10,7 százalékos) növekedés figyelhető meg. Ez azt is jelenti, hogy egyre több kölcsönre van szükségük a lakásvásárláshoz a magyaroknak.
A 6924 szerződésből 1188 legfeljebb 1 évig fix kamatozású. A piaci kölcsönök között az ilyen változékony kamatozású hitelek csak elvétve jelennek meg, vagyis jó eséllyel ezen szerződések döntő többsége a CSOK Pluszhoz, Falusi CSOK-hoz köthető támogatott kölcsön lehet. Vagyis a szerződéseknek nagyságrendileg a 17 százaléka lehet támogatott kölcsön.
A felfutás a kamatok enyhe emelkedése mellett zajlik
Felmerülhet a kérdés, hogy miért robbanhatott be ennyire a hitelpiac. Adná magát a válasz, hogy a kedvező kamatkörnyezet hozta meg a lakásvásárlók, hiteligénylők kedvét. Ez az állítás azonban így nem fedi a valóságot. Az MNB adatai alapján ugyanis a piaci hitelek átlagkamata márciusban 6,51% volt. Ez a februári és a 2024. márciusi adatokhoz képest még minimálisan, 0,05 százalékponttal emelkedett is. Az való igaz, hogy 2023-hoz képest érdemben olcsóbbá váltak a lakáshitelek, de ez nem magyarázza meg az elmúlt hónapokban látható érdemi felfutást.
A Bankmonitor kalkulátora alapján 19,9 millió forint legalább 10 évig fix kamatozású lakáshitelt 450 ezer forintos nettó fizetés mellett 6,93 százalékos és 8,55 százalékos THM mellett is fel lehet venni. A havi törlesztőrészlet 20 éves futamidő esetén a legjobb ajánlatnál 150 503 Ft, míg a legkedvezőtlenebb konstrukciónál 167 704 forint. Megfelelő döntéssel tehát 20 év alatt akár 4,1 millió forintot lehet spórolni – írja a Bankmonitor.
