Történelmi rekordszintet törtek át a budapesti átlagos négyzetméterárak az új lakások piacán. Idén januárban négyzetméterenként több mint 1 millió forintot kértek az eladók, amire korábban nem volt példa – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Ez azt is jelenti, hogy egy év alatt 17 százalékos volt a drágulás.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy kommentálta mindezt: a növekedés elsősorban a 2021-ben újból bevezetett kedvezményes lakásépítési áfának köszönhető, amit tovább erősíthet a tavaly ősszel elindított jegybanki zöld otthon program.

A 23 budapesti kerület közül 12-ben van 1 millió forint felett az átlagos négyzetméterár. A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7–1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14–42 százalékkal múlja felül. A három legnagyobb kínálattal rendelkező kerület Óbuda, Újbuda és Angyalföld, ott több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1–1,2 milliós négyzetméteráron, ami 20–32 százalékos drágulásnak felel meg. A legolcsóbb Kispest, Pesterzsébet és Csepel, 612–788 ezer forintos négyzetméterárakkal.

A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki. Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagösszeg szerepelt a kínálatban, ami több mint 10 százalékos csökkenést jelent.