szerző:
Nyusztay Máté - Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.

A Központi Statisztikai Hivatal évről évre közzéteszi az előző évről szóló ingatlanadattárát, ezúttal a 2019-es számokat mutatták be – itt utcáról utcára követhetőek a lakásárak, legalábbis azokban az utcákban, ahol legalább 3 tranzakció volt. Ha egy kistelepülésen nem volt ilyen utca, de három ingatlant azért eladtak ott, akkor a falu egészéről adnak adatot. Mi arra kerestük a választ:

ha az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan nőttek a bérek, és nagyot drágultak a lakások, hogyan változtak ezek egymáshoz képest? Egyszerűbben: többet kell-e dolgozni egy ugyanakkora lakásért?

A KSH négyzetméterenkénti árakat ad meg, azt nem teszi hozzá, hogy konkrétan mekkora lakásokról van szó. Mi a könnyebb értelmezhetőség kedvéért az egy négyzetméterre megkapott adatokat felszoroztuk 60-nal, és azt mondjuk, hogy egy fiktív, 60 négyzetméteres ingatlan áráról van szó, így egy kicsit feladunk a precízségből, cserébe sokkal átláthatóbb számokat kapunk. Így azt kapjuk: az elképzelt lakásunk nagyjából 7 év és 5 hónap átlagfizetéséből jön ki, fél évvel hosszabb idő béréből, mint 2009-ben.

Budapesten jóval magasabbak a fizetések, de a lakások is drágábbak, mint máshol. Az olló a fővárosban nyílt ki a leginkább: míg 2009-ben majdnem 100, 2019-ben már közel 123 hónap budapesti átlagbéréből jött ki a fiktív, 60 négyzetméteres lakás. Pest megye szinte pontosan ugyanúgy állt 2009-ben, mint a főváros, azóta viszont ott 96 hónapra csökkent a mutató, ami még így is a második legmagasabb az országban.

Az is látszik a számokon, hogy az ingatlanpiac Észak-Magyarországon egészen más helyzetben maradt: Nógrád megyében alig 31, Hevesben pedig 47 hónap helyi nettó átlagkeresetéből jönne ki ez a képzeletbeli lakás. De nemcsak itt, sok más megyében is csökkent az az idő, amennyi idő alatt lakást lehet vásárolni: Veszprémben 3,8, Bács-Kiskun megyében 4,4, Somogyban pedig 12,4 hónappal kell kevesebbet dolgozni érte, hogy csak néhány példát említsünk.

A társadalmi szakadék óriási, és egyre nő, ez akkor látszik a legjobban, ha a jövedelmi tizedekre bontjuk az országot. Egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás az ország legszegényebb egytizedének már nem 28, hanem közel 43 évi munkájából jönne ki, a második legszegényebb tizednél pedig 28 helyett 41 évet kellene dolgoznia egy ilyen ingatlanért. A két középső jövedelmi tized helyzete javult nagyjából fél évvel (70-ről 64 hónapra).

Az ország leggazdagabb tizede sokkal gazdagabb lett, mint akár csak az utánuk következő egytized. A legvagyonosabbaknak 40,5-ről 46 hónapra nőtt az az idő, amíg a bérükből kijönne 60 négyzetméter, a második leggazdagabb tizednek pedig 67 hónapról 87-re.

©

De az ingatlanadattárból más érdekességeket is megtudhatunk. Íme közülük néhány:

A legdrágább magyar utcák

2009-ben az óbudai Remete köz volt az ország legdrágább helye (legalábbis azok közül, ahol eladtak egy év alatt 3 ingatlant), 983 ezer forintos négyzetméterárakkal. Az egymilliós álomhatárt egy évvel később lépte túl elsőként a II. kerületi Bolyai utca. Most egymilliós négyzetméterárral már az első tízbe sem lehet beférni.

A 10 legdrágább utca négyzetméterárai 2019-ben:

V. ker., Vörösmarty tér – 1,61 millió
I. ker., Úri u.  – 1,49 millió
II. ker., Eszter u. – 1,35 millió
V. ker., Zrínyi u. - 1,35 millió
XII. ker., Szendrő u. – 1,26 millió
V. ker., Apáczai Csere János u. – 1,24 millió
V. ker., Aulich u. – 1,22 millió
V. ker., Garibaldi u. – 1,20 millió
V. ker., Stollár Béla u. – 1,18 millió
V. ker., Belgrád rakpart – 1,18 millió

©
A legdrágább vidéki helyek

2009-ben csillagászatinak számított a siófoki Szent László utca 461 ezer forintos átlagos négyzetméterára, ma ez már nem lenne elég a vidéki Top10-be kerüléshez sem. 2009-ben a Balaton és környéke 5, a budapesti agglomeráció 4 helyet foglalt el a fővároson kívüli tízes listán, 2019-re ez 7–3-ra módosult. (A listán Balatonakarattya és Tihany nem utcaszintű, hanem települési összesítéssel jelenik meg, mert egy utcájában sem volt 3 adásvétel).

A tíz legdrágább vidéki hely négyzetméterárai 2019-ben:

Budaörs, Árok u. – 862 ezer
Balatonakarattya – 861 ezer
Budaörs, Puskás Tivadar u. – 858 ezer
Tihany – 834 ezer
Siófok, Beszédes József sétány – 827 ezer
Siófok, Erkel Ferenc u. – 825 ezer
Budaörs, Domb u. – 819 ezer
Zamárdi, Panoráma u. – 807 ezer
Siófok, Köztársaság u. – 798 ezer
Siófok, Petőfi sétány – 742 ezer

A legolcsóbb falvak

A lista hátulján olyan települések vannak, ahol nincs értelme utcánkénti bontásban számolni. Egy dologban nem volt változás: 2019-ben ugyanúgy 20 ezer forint volt a legalacsonyabb falusi átlagos négyzetméterár, mint 2009-ben. Mélyszegénységben élő településekről van szó, ahol már az is meglepetés néha, ha egy évben van három ingatlan-adásvétel, amivel már bekerülhetnek a statisztikába.

Katymár – 24 ezer
Tarnaszentmiklós – 24 ezer
Nagykereki – 23 ezer
Litke – 23 ezer
Madaras – 22 ezer
Tarnabod – 22 ezer
Szemely – 21 ezer
Tarnazsadány – 21 ezer
Bihartorda – 20 ezer
Mezősas – 20 ezer

A legolcsóbb budapesti utcák

Meglepetés a fővárosi lista végén: sok korábbi évtől eltérően a Hős utca csak a második legolcsóbb hely, az ottaninál is alacsonyabb lakásárak voltak a kispesti Kossuth téren. Ráadásul ott 16 lakást is vettek, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy az alacsony esetszám lenne a látványos adat magyarázata.

IV. ker., Vécsey Károly u. – 269 ezer
II. ker., Ganz u. – 249 ezer
X. ker., Korall u. – 236 ezer
XVII. ker., Tisza István u. – 230 ezer
XXI. ker., Károli Gáspár u. – 222 ezer
XXI. ker., Vasas u. – 218 ezer
XX. ker., Barkó u. – 209 ezer
XX. ker., Hosszú u. – 194 ezer
X. ker., Hős u. – 179 ezer
XIX. ker., Kossuth tér – 125 ezer

©

Hol lehetne most lakást venni a 2009-es luxusárakon?

Mint már írtuk, 2009-ben az ország legdrágább utcájában 983 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Tíz évvel később szinte forintra pontosan ugyanennyiért lehet lakást venni a Corvin sétányon. Ugyanilyen árakkal az I., a II. és az V. kerület kevésbé felkapott részein lehet még találkozni, a VI–VII. kerület még nem érte el ezt a szintet.

Az Andrássy út átlagos négyzetméterára 2009-ben 348 ezer forint volt. Most ugyanez a csepeli Posztógyári köz átlagára, ami a XXI. kerület negyedik legolcsóbb utcája. Pesterzsébeten vagy Pestszentlőrincen, netán Kispesten vagy a ferencvárosi lakótelepeken lehet még ilyen áron találni lakásokat nagy-nagy szerencsével, a belsőbb kerületekben szinte esélytelen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ezüst Medvét nyert Nagy Dénes háborús filmje a Berlinálén

Ezüst Medvét nyert Nagy Dénes háborús filmje a Berlinálén

Radar 360: Merre tart a Fidesz európai képviselőcsoportja?

Radar 360: Merre tart a Fidesz európai képviselőcsoportja?

A rendőrség eloszlatott egy komoly tévhitet a gyorshajtásokról

A rendőrség eloszlatott egy komoly tévhitet a gyorshajtásokról