A Központi Statisztikai Hivatal évről évre közzéteszi az előző évről szóló ingatlanadattárát, ezúttal a 2019-es számokat mutatták be – itt utcáról utcára követhetőek a lakásárak, legalábbis azokban az utcákban, ahol legalább 3 tranzakció volt. Ha egy kistelepülésen nem volt ilyen utca, de három ingatlant azért eladtak ott, akkor a falu egészéről adnak adatot. Mi arra kerestük a választ:

ha az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan nőttek a bérek, és nagyot drágultak a lakások, hogyan változtak ezek egymáshoz képest? Egyszerűbben: többet kell-e dolgozni egy ugyanakkora lakásért?

A KSH négyzetméterenkénti árakat ad meg, azt nem teszi hozzá, hogy konkrétan mekkora lakásokról van szó. Mi a könnyebb értelmezhetőség kedvéért az egy négyzetméterre megkapott adatokat felszoroztuk 60-nal, és azt mondjuk, hogy egy fiktív, 60 négyzetméteres ingatlan áráról van szó, így egy kicsit feladunk a precízségből, cserébe sokkal átláthatóbb számokat kapunk. Így azt kapjuk: az elképzelt lakásunk nagyjából 7 év és 5 hónap átlagfizetéséből jön ki, fél évvel hosszabb idő béréből, mint 2009-ben.

Budapesten jóval magasabbak a fizetések, de a lakások is drágábbak, mint máshol. Az olló a fővárosban nyílt ki a leginkább: míg 2009-ben majdnem 100, 2019-ben már közel 123 hónap budapesti átlagbéréből jött ki a fiktív, 60 négyzetméteres lakás. Pest megye szinte pontosan ugyanúgy állt 2009-ben, mint a főváros, azóta viszont ott 96 hónapra csökkent a mutató, ami még így is a második legmagasabb az országban.

Az is látszik a számokon, hogy az ingatlanpiac Észak-Magyarországon egészen más helyzetben maradt: Nógrád megyében alig 31, Hevesben pedig 47 hónap helyi nettó átlagkeresetéből jönne ki ez a képzeletbeli lakás. De nemcsak itt, sok más megyében is csökkent az az idő, amennyi idő alatt lakást lehet vásárolni: Veszprémben 3,8, Bács-Kiskun megyében 4,4, Somogyban pedig 12,4 hónappal kell kevesebbet dolgozni érte, hogy csak néhány példát említsünk.

A társadalmi szakadék óriási, és egyre nő, ez akkor látszik a legjobban, ha a jövedelmi tizedekre bontjuk az országot. Egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás az ország legszegényebb egytizedének már nem 28, hanem közel 43 évi munkájából jönne ki, a második legszegényebb tizednél pedig 28 helyett 41 évet kellene dolgoznia egy ilyen ingatlanért. A két középső jövedelmi tized helyzete javult nagyjából fél évvel (70-ről 64 hónapra).

Az ország leggazdagabb tizede sokkal gazdagabb lett, mint akár csak az utánuk következő egytized. A legvagyonosabbaknak 40,5-ről 46 hónapra nőtt az az idő, amíg a bérükből kijönne 60 négyzetméter, a második leggazdagabb tizednek pedig 67 hónapról 87-re.

Reviczky Zsolt

De az ingatlanadattárból más érdekességeket is megtudhatunk. Íme közülük néhány:

A legdrágább magyar utcák

2009-ben az óbudai Remete köz volt az ország legdrágább helye (legalábbis azok közül, ahol eladtak egy év alatt 3 ingatlant), 983 ezer forintos négyzetméterárakkal. Az egymilliós álomhatárt egy évvel később lépte túl elsőként a II. kerületi Bolyai utca. Most egymilliós négyzetméterárral már az első tízbe sem lehet beférni.

A 10 legdrágább utca négyzetméterárai 2019-ben:

V. ker., Vörösmarty tér – 1,61 millió
I. ker., Úri u.  – 1,49 millió
II. ker., Eszter u. – 1,35 millió
V. ker., Zrínyi u. - 1,35 millió
XII. ker., Szendrő u. – 1,26 millió
V. ker., Apáczai Csere János u. – 1,24 millió
V. ker., Aulich u. – 1,22 millió
V. ker., Garibaldi u. – 1,20 millió
V. ker., Stollár Béla u. – 1,18 millió
V. ker., Belgrád rakpart – 1,18 millió

Fazekas István

2009-ben csillagászatinak számított a siófoki Szent László utca 461 ezer forintos átlagos négyzetméterára, ma ez már nem lenne elég a vidéki Top10-be kerüléshez sem. 2009-ben a Balaton és környéke 5, a budapesti agglomeráció 4 helyet foglalt el a fővároson kívüli tízes listán, 2019-re ez 7–3-ra módosult. (A listán Balatonakarattya és Tihany nem utcaszintű, hanem települési összesítéssel jelenik meg, mert egy utcájában sem volt 3 adásvétel).

A tíz legdrágább vidéki hely négyzetméterárai 2019-ben:

Budaörs, Árok u. – 862 ezer
Balatonakarattya – 861 ezer
Budaörs, Puskás Tivadar u. – 858 ezer
Tihany – 834 ezer
Siófok, Beszédes József sétány – 827 ezer
Siófok, Erkel Ferenc u. – 825 ezer
Budaörs, Domb u. – 819 ezer
Zamárdi, Panoráma u. – 807 ezer
Siófok, Köztársaság u. – 798 ezer
Siófok, Petőfi sétány – 742 ezer

A legolcsóbb falvak

A lista hátulján olyan települések vannak, ahol nincs értelme utcánkénti bontásban számolni. Egy dologban nem volt változás: 2019-ben ugyanúgy 20 ezer forint volt a legalacsonyabb falusi átlagos négyzetméterár, mint 2009-ben. Mélyszegénységben élő településekről van szó, ahol már az is meglepetés néha, ha egy évben van három ingatlan-adásvétel, amivel már bekerülhetnek a statisztikába.

Katymár – 24 ezer
Tarnaszentmiklós – 24 ezer
Nagykereki – 23 ezer
Litke – 23 ezer
Madaras – 22 ezer
Tarnabod – 22 ezer
Szemely – 21 ezer
Tarnazsadány – 21 ezer
Bihartorda – 20 ezer
Mezősas – 20 ezer

A legolcsóbb budapesti utcák

Meglepetés a fővárosi lista végén: sok korábbi évtől eltérően a Hős utca csak a második legolcsóbb hely, az ottaninál is alacsonyabb lakásárak voltak a kispesti Kossuth téren. Ráadásul ott 16 lakást is vettek, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy az alacsony esetszám lenne a látványos adat magyarázata.

IV. ker., Vécsey Károly u. – 269 ezer
II. ker., Ganz u. – 249 ezer
X. ker., Korall u. – 236 ezer
XVII. ker., Tisza István u. – 230 ezer
XXI. ker., Károli Gáspár u. – 222 ezer
XXI. ker., Vasas u. – 218 ezer
XX. ker., Barkó u. – 209 ezer
XX. ker., Hosszú u. – 194 ezer
X. ker., Hős u. – 179 ezer
XIX. ker., Kossuth tér – 125 ezer

MTI / MTVA / Róka László

Hol lehetne most lakást venni a 2009-es luxusárakon?

Mint már írtuk, 2009-ben az ország legdrágább utcájában 983 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Tíz évvel később szinte forintra pontosan ugyanennyiért lehet lakást venni a Corvin sétányon. Ugyanilyen árakkal az I., a II. és az V. kerület kevésbé felkapott részein lehet még találkozni, a VI–VII. kerület még nem érte el ezt a szintet.

Az Andrássy út átlagos négyzetméterára 2009-ben 348 ezer forint volt. Most ugyanez a csepeli Posztógyári köz átlagára, ami a XXI. kerület negyedik legolcsóbb utcája. Pesterzsébeten vagy Pestszentlőrincen, netán Kispesten vagy a ferencvárosi lakótelepeken lehet még ilyen áron találni lakásokat nagy-nagy szerencsével, a belsőbb kerületekben szinte esélytelen.