És itt nem kizárólag a házi méhekre gondolt hanem minden be- és megporzóra a zCast legújabb adásának ökológus vendége, Bihaly Áron, aki számos méhes kérdésre választ ad. Miben más a házi és a vadméh? Mik fenyegetik a megporzókat? Mi lenne velünk nélkülük és mit tehetünk értük? Van egy jó híre is: itthon elég, ha csak megvédjük őket, mert ha számuk fogyatkozik is, de legalább még vannak.
A szokásos nagyjából 1,2 millió helyett csupán 600-700 ezer méhcsaláddal vágnak neki a szezonnak a magyar méhészek.
Grace Davidson azt hitte, sosem lehet saját gyereke, de egy sebészcsoportnak és nagylelkű nővérének köszönhetően már kezében tarthatja pár hónapos lányát.
Aki azt gondolná, hogy a méhek csak úgy véletlenül, szállnak rá valamelyik virágra, az nagyot téved. Egy amerikai kutatásból ugyanis kiderült, hogy ebben az esetben éppen úgy viselkednek, mint azok a vásárlók, akik egy szupermarket óriási kínálatával találkoznak.
A széles körben használt rovarölő szerek a hasznos rovarfajokra is káros hatással lehetnek, mutat rá magyar kutatók friss vizsgálata.
De azért mosolyogva posztolta ki a közösségi oldalára, hogyan nézett ki.
Ritka, ám annál komolyabb veszélyt jelent, ha valakit a szemén csíp meg egy méh. Egy amerikai férfi volt ilyen balszerencsés, az esete pedig mindenki számára fontos tanulságokkal szolgál.
Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?
A méhek döntéshozatalát alapul véve olyan döntéshozatali modelleket lehet fejleszteni, amelyekkel még jobb robotokat lehet készíteni a jövőben.
Az amerikai Washingtoni Állami Egyetem mérnökeinek szerkezete, a Bee++ képes minden irányba mozogni, így a jövőben már csak a súlyából kellene lefaragni egy kicsit.
Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium megadta az engedélyt arra a vakcinára, ami segíthet megvédeni a méheket a nyúlós költésrothadástól.
Amerikai kutatók laboratóriumi kísérleteik eredményeit az amerikai méhészek tapasztalatai is alátámasztják. Utóbbiak arról számoltak be, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több kolóniára volt szükség ugyanannyi mézmennyiség megtermeléséhez.
A zöldséget nem mindenki szereti, többen pedig egyenesen undorodnak bizonyos fajtáktól. Úgy tűnik, hogy ez a magzatok esetében is igaz lehet.
A rovarvilág érdekessége, hogy itt olyan folyamatok is lejátszódhatnak, amit elsőre talán elképzelhetetlennek tartanánk.
A világ legfontosabb élőlényei a beporzók, nálunk jellemzően a méhek, ma van a világnapjuk. A méhek azonban nem csak a méztermelő házi méheket jelentik, hanem egy sor vad, de szintén nagyon fontos szolgáltatás nyújtó egyéb rovarfajt is. Sok virágos területre lenne szükségük, hogy érdemben segítsék a növények szaporodását, az életközösségek fennmaradását, és hogy nekünk is legyen elég ennivalónk.
A madarak mintáit további tesztelésre küldték betegségek és mérgek nyomai után kutatva.
Az ausztrál kutatók szerint minél jobb minőségű a méhek mérge, annál hatékonyabb lehet a betegségek kezelésében.
Tudósok felfedezték, miként riasztják el a méhek azokat a gyilkos darazsakat, amelyek egész kolóniákat képesek kiirtani.
Kaptár helyett laboratóriumban készítenek mézet kutatók, úgy, ahogy tejet tehén, vagy pálmaolajat pálmafa nélkül.
