Annyi energiát bukhatunk a túlhevülő napelemeken a jövő forró nyarain, amennyit Pakson is másfél napig tartana megtermelni

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Csakhogy hiába jön egyre több napsugárzás, a forrósodó nappalok próbára teszik a napelemeket.

  • HVG

Közbeszólhat a klímaváltozás a megújuló energiatermelésben is – állapítják meg legfrissebb, a Másfélfokon közzétett elemzésükben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita. Azt írják: miközben már nem sokat fog nőni a nyári napsugárzás mennyisége, a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.

A kutatók szerint Magyarország, sőt egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett az elmúlt évtizedekben, a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén jelentősen csökkent az aeroszolrészecskék mennyisége. Ennek köszönhetően nemcsak több napsütés tud átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt visszaesett a felhőképződés is, különösen nyáron. Ennek eredményeként 

Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t, tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Másfélfok

Ez persze kedvező a napelemes energiatermelés szempontjából, de lehetnek hátulütői is a kutatók szerint, akik két klímaváltozási forgatókönyv alapján vizsgálták, mire számíthatunk a jövőben:

  • az egyik a realista jövőkép, amely szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be igazán, 
  • a másik a pesszimista jövőkép, amely szerint minden megy tovább a megszokott mederben. 

A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig, és bár a minél erősebb a napsugárzással több energiát képesek termelni a napelemek, a túlzott hőség lerontja a hatékonyságukat. Ezt a szél hűtése sem tudja kompenzálni, mivel a szélviszonyok nem változnak majd. 

A kutatók arra jutottak, hogy a pesszimista modell alapján az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon, a realista jövőkép szerint viszont gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

napenergia-potencial-8
Másfélfok

A naposabb nyári napokon akár a paksi atomerőmű másfél napos termelésének megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint, miközben a realista forgatókönyv alapján még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is.

A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot.

A tanulság? 

minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Borítóképünk illusztráció, rajta a Dunai Solar Park, Fotó: Reviczky Zsolt

Hozzászólások