Egy nemrégiben közzétett uniós dokumentumból kiderül, hogy Magyarországnak a legrosszabb esetben 348 menedékkérőt kellene az új menekültügyi jogszabály alapján befogadni, ugyanakkor az egyik legnagyobb uniós határkapacitást kell felállítania. Ennek minden bizonnyal erősen túlzó magyar adatszolgáltatás a magyarázata. Elmagyarázzuk, miért.
25 százalékkal kevesebb illegális határátkelő érkezett Európába 2025-ben a Frontex adatai szerint, mint 2024-ben. 60 százalékkal csökkent a nyugat-afrikai folyosón és 45 százalékkal a nyugat-balkáni folyosón keresztül érkezők aránya.
Az Európai Unió területén kívül, de uniós forrásokból hozna létre visszatoloncolási vagy „hazatérési” központokat 19 tagállam a menekültstátusszal nem rendelkező emberek számára.
A napi egymillió eurós bírsággal járó döntés ellen nincs lehetőség a fellebbezésre, de mégis ezt a döntést próbálja meg a kormány most kerülő úton támadni, ezzel mentesülve a büntetés alól.
Brüsszelben az uniós tagállamok megegyeztek az úgynevezett szolidaritási alapról, amely az új EU-s migrációs és menekültpolitika központi eleme. Döntöttek arról is, hogy mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra: Magyarország egyik kategóriába sem tartozik, a rászoruló országokat viszont meg kell segítenie.
A jövő év júniusában hatályba lépő új európai migrációs politika újabb eleme kerül a helyére hamarosan. Az Európai Parlament szakbizottsága elfogadta álláspontját a biztonságos származási országok első uniós listájával kapcsolatban, amely révén gyorsítani fogják a menekültügyi eljárást az érintett országok állampolgárai számára.
A Bevándorlási és Vámügyi Hivatal szerint még 2015-ben rendelték el az akkor még 9 éves Any Lucia Lopez Belloza hazatoloncolását, ám erről a gyerek nem tudott és utólag csak egy olyan iratot talált, ami szerint az ügyét 2017-ben lezárták.
Az ötletet a dánoktól vették át, és a kormány abban bízik, hogy ezzel is mérsékelni lehet az országba bejutni próbáló menekültek számát.
A változtatást további menekültügyi szigorításokkal együtt várhatóan hétfőn jelentik be.
Az Európai Bizottság elindította az első éves migrációkezelési ciklust, ami egy mérföldkő a jövő év júniusában hatályba lépő Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtása felé. A most elfogadott jelentés átfogó áttekintést ad az EU menekültügyi és migrációs helyzetéről és javaslatot tesz az éves szolidaritási alap létrehozására. Eszerint Magyarország nem kap támogatást ebből az alapból, azonban a nála nehezebb helyzetben lévő országoknak kötelező segítenie. A Bizottság szerint tisztában van a frusztrációval, ami jelen van, és azzal az érzéssel is, hogy egyesek néha figyelmen kívül hagyják a szabályaikat.
A kancellár közölte, hogy a hazatelepítések már a közeljövőben megkeződhetnek.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottságában megkezdődött a tárgyalása annak a javaslatnak, amely bővítené a biztonságos származási országok körét. A parlament minden bizonnyal komoly emberi jogi aggályokat fog támasztani a tervezettel szemben, azonban fontosabbnak tűnik, hogy a migránsokat gyorsabban és egyszerűbben lehessen visszaküldeni.
Euró tízmilliókat emésztett fel Olaszország albániai menekültközpontokkal kapcsolatos kalandja, amely megmutatja, milyen drágává válhat a szimbolikus politika az adófizetők számára.
A hatvanas évek szabadságeszményét a politikai korrektség ideológiájává változtatták a liberálisok, ami hiba volt, csakúgy, mint az, hogy nem hallgattak azokra a fehér emberekre, akiket zavart a túlzott migráció. Meglepő interjút adott Michael Ignatieff egy spanyol lapnak.
Tíz éve történt fordulópont az európai migráció történetében. A tömeges bevándorlás európai szintű válságot okozott, az EU reakciója minden rossz beidegződést kiváltott, a hagyományos politikai pártok óriási veszteséget szenvedtek el a lassú és körülményes válaszokkal. Kérdés, sikerül-e végre a hatékonyságot előtérbe helyezni – ha egyáltalán van még visszaút.
Pakisztánból is több mint egymillió embert küldtek vissza Afganisztánba 2023 szeptemberétől kezdve.
A rendőrkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője szerint fennállnak a válsághelyzet elrendelésének feltételei, ezért márciusig meghosszabbítják azt.
A baleset idején a járőrhajó éppen négy, társaik által eltűntként jelentett migránst keresett a tengeren.
A szökés 20 órán át tartott, nappal a férfi mozdulatlan maradt.
A betegek, gyermekek leszállhattak, a többiek azonban közel húsz napot várakoztak, ezután az olasz hatóságok önkéntes alapon szétosztották őket más európai országok között.
