Jogvédő szervezetek tiltakoznak a menekültügyi eljárások EU-n kívülre szervezése ellen, miközben pár hét múlva Albániában megnyitják az első ilyen tábort. A tagállamok egy jelentős csoportja ennek a gyakorlatnak a kiterjesztését kéri, bár Magyarország nincs közöttük. Közben több mint kétharmaddal esett vissza a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma egy év alatt.
A választási győzelem ellenére Orbán Viktor cseppet sem lehet diadalittas. Éppen ellenkezőleg, jókora pofonokat zsebelt be az elmúlt napokban a NATO-tól, az Európai Unió állam- és kormányfőitől, valamint az Unió bíróságától. Ez utóbbit a magyar adófizetők is bánják.
Az egyik eset Lampedusa közelében, a másik pedig Calabria partjainál történt.
A legnagyobb mértékben azoknak a száma növekedett, akik a saját hazájukon belül maradva kerestek biztonságot.
Rendkívül súlyos ítéletet hozott az Európai Bíróság Magyarországgal szemben, kimondva, hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli.
Magyarország és Lengyelország ellenszavazatával, szlovák és cseh tartózkodással ment át az utolsó szavazáson az EU menekültügyi és migrációs paktuma. A tagállamoknak két évük van a rendelkezések átültetésére, de túlzás lenne azt állítani, hogy minden rendben van, lesznek még viták. Sőt, valószínűleg az Európai Bíróság is szerephez fog majd jutni.
Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.
Több mint százan lehettek a csónakon, amellyel a menekültek Nagy-Britanniába szerettek volna eljutni.
Az elmúlt ötéves európai parlamenti ciklus valószínűleg legkiélezettebb szavazását tartották Brüsszelben: a képviselők az európai migrációs és menekültügyi paktum elfogadására készültek, azonban a voksolás előtt nem lehetett megjósolni, hogy sikerül-e a szükséges többséget elérni. Végül sikerült.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága megszavazta a menekültügyi és migrációs csomaghoz tartozó összes jogszabályt. Ezt még meg kell erősítenie az EP plenáris ülésének – várhatóan az utolsó ülésszakon, áprilisban –, de ott is minden bizonnyal hasonló eredmény születik. A csomag egy sokkal szigorúbb rendszert vezet be.
A szomszédos Ausztriában pedig a legmagasabb.
Utolsó körben több napon át tartó egyeztetések, de összességében közel hét éves eredménytelenség után végül elfogadták az új uniós migrációs törvényt.
Négy kontinensről és 57 országból, közel 400 döntéshozó, szakértő és civil szervezet képviselője találkozott Brüsszelben, hogy az embercsempészet elleni fellépésről egyeztessenek. Ha az Európai Bizottság tervei beteljesülnek, a jövőben Brüsszel válhat az embercsempészet elleni küzdelem egyik világszintű központjává.
A Fidesz frakcióvezetője ezt hétfőn fogja kezdeményezni, de formálisan csak a jelentést készítő titkosszolgálat dönthet a nyilvánossá tételről.
A férfi 2016 augusztusában érkezett a Szerbiával közös határra.
Az Európai Parlament plenáris ülésén vitát tartott az EU új migrációs reformjáról. Az új rendszer felépítésére szinte mindenki szerint szükség van, hiszen a jelenlegi nem kimondottan működőképes. Azonban a részletekben egyáltalán nem értenek egyet a képviselők.
Az utolsó elem is a helyére került, az uniós tagállamok nagykövetei befejezték az EU új menekültügyi és migrációs törvényéről folytatott egyeztetésüket. Ez azt jelenti, hogy valamennyi jogszabályjavaslat ügyében, amelyek ebben a csomagban találhatók, van uniós álláspont. Ennek birtokában folytatódnak a tárgyalások az Európai Parlamenttel. A cél az, hogy év végére az EP-vel is közös álláspont legyen, majd pedig a következő év elején a szükséges jogalkotási lépések után a törvénycsomag hatályba is léphet.
Jogvédők szerint egyre több embercsempész karambolozik Magyarországon, az így megsérült utasokat pedig néha mankóval, sérülten küldik vissza a határkerítésen túlra.
Az állam szűkítette azoknak az Ukrajnából menekülőknek a körét, akik igénybe vehetik a Védelmi Bizottságok által kijelölt szálláshelyeket, szerintük ez szolgálja leginkább azt, hogy a munkaképesek integrálódjanak a munkaerőpiacra.
A görög hatóságok még vizsgálják az áldozatok személyazonosságát, de vélhetően illegális bevándorlókról van szó.
