Hogyan forgathatta fel Európát a tíz éve berobbanó menekültválság, noha eleinte pozitívan fogadták az érkezőket? Hogy lehet, hogy Orbán Viktor 2015-ös, menekültellenes kampánya mára nyugaton is alapvetés lett? Menekülttábortól a háborúig követtem az eseményeket, és a történet innen nézve egész máshogy néz ki. Földes András írása.
A 2015-ben kezdődő menekültválság megváltoztatta világunkat. Szögesdrót alatt küszködve kúszó néni, egy testvérpár, akik közül egyikük útja a vasúti sínek mentén ért véget, hazát-családot hátrahagyó embertársaink tömegei szeltek át kontinenseket az üldöztetés elől, egy élhető jövő reményében. A HVG fotóriportereinek drámai felvételein a menekültek odüsszeiája a Keleti pályaudvar kaotikus zűrzavarától az országhatárig.
Az, amit az elmúlt tíz évben menekültválságként éltünk meg, sokáig az európai politika legmegátalkodottabb trükközése volt – állítja Gerald Knaus politikai elemző, az Európai Stabilitási Kezdeményezés alapítója. Szerinte az Ukrajnában zajló háborúval értünk el a valódi menekültválságig, és Gáza mutatja meg, mit jelent, ha tényleg zárva vannak a határok.
Az osztrák pártok egymással versenyeznek a menekültügyi szigorítások terén, Franciaország a migránsok hazatelepülését segítené, az olaszok és görögök saját hibáikból tanulnának. Így gondolnak az európaiak a 2015-ös válságévre.
A 2015 őszén, épp tíz éve tetőző menekültválság idején a magyarországi egyházak is vizsgáztak – s részben levizsgáztak – az irgalmasság mindennapi gyakorlatából. Voltak azonban bátor püspökök, papok, lelkészek, vallásos szervezetek civil aktivistái, akik aktívan kivették részüket a segítségnyújtásból. Gyakran meg is kapták érte a „migránssimogató” bélyeget.
A menekültválság csúcsán zajlott egy azóta elfeledett lázadás Magyarországon: ezrek segítettek ingyen, tapasztalat nélkül a menekülteknek, feleslegessé téve az állam segítségét. Nélkülük Mad Max-viszonyok uralták volna Budapestet. A válság tizedik évfordulóján megkérdeztük néhányukat, hogy hisznek-e még a segítségben, mit láttak rosszul, és milyenek volt az ország a gyűlöletkampányok előtt. Kiderül az is, hogy kerültek szuperhősök a menekültek közé.
Bejárta a 2015-ös menekültválság több európai helyszínét a BBC riportere, aki igyekezett átfogó képet adni arról, hogyan hat a térségre az alábbhagyott, de azóta is tartó migráció.
Egy évtized kellett, hogy egy földrajzi hely önazonossága és identitása felsőbbrendűséget élvezzen az emberekéhez képest, alkotmányos alapjoggá váljon. A „menekültválság” nemcsak geopolitikai, gazdasági, integrációs szociálpolitikából vizsgáztatta az országot, hanem emberségből is. Az eredmény: már nem csupán azok nem találják a helyüket, akik a kerítésen kívül várakoznak, de azok sem, akik ide születtek.
A 2015-ös menekültválság egyéni tragédiái lassan feledésbe merülnek, a krízis viszont még ma is hat a kontinensen: a politikai erőviszonyok megváltoztak, a szélsőjobb mind nagyobb teret nyer, Moszkva ügyesen keveri a migrációs lapokat, az integráció lassan halad, Európa küzd.
A menekültügyek egyik legjobb európai szakértője csupán propagandafogásnak tartja, hogy a magyar kormányfő annak idején Angela Merkel német kancellárt tette felelőssé a 10 évvel ezelőtt kezdődött menekültválságért, a rekordszámú bevándorlóért.
Mennyit érhet az ukránok állítólagos szuperfegyvere? Hogyan járult hozzá Angela Merkel ahhoz, hogy megerősödjön a német szélsőjobb? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Ausztria és Magyarország már tíz évvel ezelőtt ellenezte Angela Merkel német kancellár befogadó álláspontját. A két országban a mai napig is ellenséges hangulat uralkodik a menekültekkel szemben – írja Bécsből a német lap tudósítója.
Orbán Viktor feltette Magyarországot a politikai térképre, ő maga pedig referenciaponttá vált a világban, de nagy kérdés, hogy talál-e negyedszer is egy olyan vezérmotívumot, mint amikkel korábban nagyon sikeresen mozgósította a választókat – mondja Pogonyi Szabolcs, a CEU oktatója. Úgy véli, ha a Fidesznek nem sikerül lehívni az EU-s pénzeket, Magyar Péternek viszont igen, az sok egyéb politikai kérdést felül fog írni egy esetleges kormányváltás után. Bár a magyar társadalom radikálisan két táborra szakadt, ebben akár gyors változást is el lehet érni, de ez nem csak a politikusokon múlik.
Tíz éve a Keleti-pályaudvarról elindult menekültcsoport politikai, sőt történelmi szereplővé vált. Meg lehetett volna ezt akadályozni? – teszi fel a kérdést a Die Zeit szerzője. Eközben a Times arról ír, hogy Trump globális olajembargót tervez Oroszország ellen, amely azokat az államokat is sújtaná, akik orosz olajat vesznek. Ez a HVG nemzetközi lapszemléje.
Akkora hévvel hirdetett csatát a Fidesz az online térben, hogy akadhatnak harcosai, akik ezt felhatalmazásként értve a valódi életben is kimutatják agressziójukat. Miért nagyobb ennek a valószínűsége most, mint a menekültek elleni hergelés idején? Kik kerülhetnek célkeresztbe? Fel van készülve a magyar társadalom az erőszakra?
Októberben eddig csak Budapesten 142 menekültet találtak a hatóságok.
Az Európai Bizottság elnökét Giorgia Meloni olasz kormányfő invitálta meg.
A politikus az EU vezetőit is felszólította a Lampedusa szigetén egyre nagyobb menekültáradat kezelésére.
Orbán Viktor egykori riválisának politikai karrierjét egy koalíciós vita törte ketté.
Sahida Raza alig 27 éves volt, és egy kisbabát hagyott maga után.
