Tönkretesszük a Földet azzal, ahogy mosunk
Aggódhatunk azon, hogy miből készül egy ruhadarab és hogy mekkora környezeti terheléssel jár a gyártása, ám az a helyzet, hogy mi magunk vagyunk felelősek a ruhák ökológiai lábnyomának jelentős részéért.
Aggódhatunk azon, hogy miből készül egy ruhadarab és hogy mekkora környezeti terheléssel jár a gyártása, ám az a helyzet, hogy mi magunk vagyunk felelősek a ruhák ökológiai lábnyomának jelentős részéért.
Egy most záruló projekt során speciális mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amivel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredmények születnek a mikroműanyagok kutatása során.
Év végére pedig listát készít a mikroműanyagot tartalmazó termékekről.
Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kilót mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során. Ez nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.
Egy kutatás szerint egy csésze teában sok millió mikroszkopikus műanyagdarab lehet.
Új jelentést adott ki az ivóvízben is előforduló mikroműanyagokkal kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szakemberek úgy vélik, hogy egyelőre más miatt érdemes aggódni.
Előbb-utóbb beigazolódik a kutatók félelme, hogy nem lesz olyan szeglete a bolygónknak, ahol ne találtak volna mikroműanyagot.
A műanyag ellen már háborút indított az ökotudatos fogyasztó, de vajon képes-e meglátni az ellenséget egy olyan ártatlan dologban is, mint a csillámpor? A klímaválság újabb kérdéssel szembesíti az emberiséget: lehet-e csillámos smink nélkül is fesztiválozni?
Az ötlete 50 ezer dollárt ért a Google pályázatán.
Minimális szinten, de a haltermelésre szolgáló magyarországi halastavakban is kimutathatók a mikroműanyagok.
Még nem tudjuk pontosan, mi oldódik ki a mikroműanyagokból, mikor az emberi testbe kerülnek.
Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékében, ami a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint jelentős környezeti kockázattal járhat.
Évente fejenként 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan, és hasonló mennyiséget lélegeznek be egy új tanulmány szerint. A valós szám ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a műanyag-fertőzöttség mértékét vizsgálva. A tudósok kutatása szerint a palackozott vizek gyakori fogyasztása drámaian megnövelik az elfogyasztott nanorészecskék mennyiségét.
Egyelőre nem jelent azonnali veszélyt az európai édesvizekben lévő mikroműanyag – derült ki egy svájci felmérésből, melynek készítői hangsúlyozzák: egyelőre.
Soha olyan mélyre nem merültek még a világ tengereiben, mint most Victor Vescovo. Az amerikai befektető 10 938 méter mélységben járt a Mariana-árokban. Négy órát töltött a fenék vizsgálatával, és műanyagot is talált.
A műanyagszennyezéstől eddig védettnek hitt, lakatlan hegyvidéki területekre is eljutnak a szél és csapadék által szállított mikroműanyagok – állapította meg egy skót és francia szakemberekből álló kutatócsoport, amely a Pireneusok egy több mint 1500 méter magasan lévő meteorológiai állomásánál végzett vizsgálatokat.
A szennyvizekben lévő mikroműanyagok több mint 60 százalékát el lehet távolítani – derült ki a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) kutatóinak tanulmányából.
A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg.
Bár szabad szemmel láthatatlan mikroszálakról van szó, a probléma így is valós: ott tartunk, hogy a műanyaghulladék már nem csak a tengerek élővilágát veszélyezteti.