szerző:
Sándor Anna

A műanyag ellen már háborút indított az ökotudatos fogyasztó, de vajon képes-e meglátni az ellenséget egy olyan ártatlan dologban is, mint a csillámpor? A klímaválság újabb kérdéssel szembesíti az emberiséget: lehet-e csillámos smink nélkül is fesztiválozni?

Sziget 2019
Ed Sheerannel nyit, és a fesztivál történetének legdrágább zenekarával, a Foo Fightersszel zár az idei, szám szerint 27. Sziget. Ennek megfelelően az első és az utolsó napra is teltházat várnak a szervezők. De minket az is érdekel, hogy mi lesz a kettő között. Ott leszünk, kövesse velünk ezt az egy hetet!
Friss cikkek a témában

A fesztiválokon népszerű csillámpor és egyéb csillámos arcdíszek egyértelműen károsak a környezetünkre.

  • A legtöbb csillám műanyagból készül. Amikor csillámport vagy más csillámos terméket veszünk, mikroműanyagért fizetünk.
  • A mikroműanyagokat mostanra mindenhol megtalálták, a talajban, a levegőben, a vizekben, az állatokban és az emberekben is.
  • A PET típusú műanyagból, amelyből a legtöbb csillám készül, olyan kemikáliák szabadulhatnak fel, amelyek megzavarják az emberi és állati hormonháztartást.

Alig egy héttel vagyunk túl a műanyagmentes júliuson, és már robbanunk is bele a Magyarországon rendezett legnagyobb fesztiválba: szerdán indul a Sziget. A fesztivál 2019-re összekapta magát, és az olyan szokásos zöld húzásaik mellett, mint például a repohár vagy a környezetvédelmi workshopok, igazi nagy durranással is készült: Jane Goodall világhírű főemlőskutató, ENSZ békenagykövet és környezetvédő is fellép csütörtökön a Nagyszínpadon.

©

Persze egy fesztiválon nemcsak az egyszer használatos műanyag palackok csökkentésével tehetünk a környezettudatosabb bulizásért. Van ugyanis egy bevett fesztiválozós kellék, amiről ugyanezzel a lendülettel kellene lemondanunk.

Mikor ugyanis menőnek és/vagy játékosnak szánt csillámot, csillámport vásárolunk, hogy magunkat díszítsük vele, vagy csillámos csetreszért fizetünk a fesztiválos standokon, mikroműanyagot veszünk, és még örülünk is neki.

Mikroműanyagnak számít minden 5 milliméternél kisebb műanyagdarabka, és az általa okozott szennyezés mértéke és veszélyei az elmúlt év során kerültek fokozottan a világ figyelmének fókuszába.

©

2019-re egyértelművé vált, hogy a Földön évente körülbelül 10 millió tonna mikroműanyag kerülhet ki a természetbe, és ez a szám évről évre jelentősen nő. A mikroműanyag mostanra mindenhol megtalálható: a talajban, az óceánokban, tengerekben – amelyek közül a legszennyezettebb a Földközi-tenger –, a folyóinkban, ott van a Föld legmélyebb és legmagasabb pontján. Szinte minden héten olvashatunk már a műanyag miatt elpusztult állatokról, de döbbenetes módon a mikroműanyagok a szúnyogokon keresztül is bekerülhetnek a táplálékláncba. Egy nemzetközi kutatás pedig kimutatta az emberi ürülékben is megtalálhatók. Mostanra tehát nem túlzás azt állítani, hogy minden héten lenyelhetünk akár egy bankkártyányi műanyagot.

A műanyag főként a csapvízzel és a palackozott vízzel kerül a szervezetünkbe, de megtalálható a sörben és a sóban is, illetve szintén a tányérunkra kerülhet például a tengeri állatokban.

Egyelőre nincs tudományos konszenzus arról, hogy van-e, és ha igen, milyen hatása van a műanyagnak az emberi szervezetre – számos vizsgálat csak mostanában kezdődött el. Az legoptimistább becslések szerint a mikroműanyag egyszerűen áthalad az emberi testen. Más kutatók viszont attól tartanak, hogy a műanyag kölcsönhatásba lép a szervezetünkkel, esetleg beépül a szövetekbe, és immunreakciót vált ki.

És ezzel még nincs vége. Vegyük például a csillámot. 

A csillám leggyakrabban maratott alumíniumból és polietilén-tereftalátból, azaz PET típusú műanyagból készül. Trisia Farrelly, a Massey University környezeti antropológusa vizsgálatokat folytatott a PET-tel, és eredményei szerint a PET bomlása során olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek felborítják az állatok és az emberek hormonháztartását. Hasonló kemikáliákat összekötöttek már a rák kialakulásával és neurológiai betegségekkel is.

©

Ebben részben az az elgondolkodtató, hogy míg a mikroműanyagok zöme úgy keletkezik, hogy a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására a műanyag hulladék lemorzsolódik, egyre kisebb darabkákra szakad és törik, addig a csillám iparilag, tudatosan előállított mikroműanyag.

A csillám jelenleg elképesztően elterjedt és népszerű, aminek részben az az oka, hogy a csillogó dolgok a vízre emlékeztetnek, és ezért evolúciósan vonzódunk hozzájuk. És persze a csillogást összekötjük a luxussal, a jóléttel is.

Megtaláljuk számos kozmetikai termékben: szemhéjpúderben, rúzsban, körömlakkban, testápolókban, hadd ragyogjunk. És hát ott van persze maga a csillámpor: hajra, arcra. Ezt aztán a nap végén szépen belemossuk a lefolyóba, és mivel annyira pici, hogy a közművek vízszűrőin nem akad fenn, megy tovább a csatornába, majd a folyóinkba. Indulhat a buli a természetben is... míg a műanyag vissza nem jut a testünkbe.

A kozmetikai termékeken túl csillámmal szórnak tele rengeteg gyerekjátékot, jelmezt, matricát stb., amikről használat közben szóródik szanaszét a csillám – és ne legyen illúziónk –, ilyenkor lélegzünk is belőle, a gyerek, és mi is.

Sőt, most kapaszkodjanak meg, kapható olyan tabletta, amelytől az emberi széklet is csillámosítható, a nőgyógyászoknak pedig tételesen fel kellett sorolniuk, miért nem jó ötlet csillámosítani a vaginát.

A direkt ilyen apró méretűre gyártott mikroműanyagok történetében az az igazán szomorú csavar, hogy a csillám akkorra lett nagy sláger, mikor végre sikerült elérni, hogy néhány országban betiltsák a mikrogyöngyök használatát.

A mikrogyöngy egy milliméternél kisebb műanyagdarabka, amely leggyakrabban polietilénből (PE), polipropilénből (PP) vagy polisztirolból (PS) készül, és súrolószerekben (bőrradírtól a tisztítószerekig), sminktermékekben, fogkrémben, tusfürdőkben használják. Többek között Kanada, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Új-Zéland, Franciaország, Svédország és Dél-Korea döntött úgy, hogy szigorúan tiltja a mikrogyöngyöt tartalmazó termékek, leggyakrabban az ilyen kozmetikai szerek forgalmazását, importját vagy gyártását.

A csillám szerencsére már sokak szemét szúrja, a briteknél kampány is indult a betiltásukért.

A már emlegetett Dr. Ferrelly pedig szorgalmazza, hogy ha a cégek ragaszkodnak a csillogáshoz, akkor a potenciálisan mérgező és mindenképpen környezetszennyező műanyagról váltsanak lebomló és biztonságos verziókra. Ezt egyébként több cég el is kezdte, 2018-ban például a kozmetikai termékeket gyártó brit Lush is váltott.

Szintén az Egyesült Királyságban egyes óvodák tavaly karácsonykor úgy döntöttek, hogy fontosabb számukra a környezet, mint a csillogás, ezért kitiltották a csillámot. És nyilván nem egy óvodás csoport fogja megmenteni a környezetet, de az össztársadalmi fellépés segíthet megoldani egy ilyen komplex problémát.

Például úgy, hogy mielőtt felkenjük a fesztivál vagy az aktuális buli előtt a csillámos sminket, vagy néhány óra alatt szemétté váló, bulizós műanyag vackokat és csetreszeket vásárolunk, mérlegelünk egy kicsit:

a környezetszennyezés megfékezésében nagy szerepe vannak annak, amikor nem teszünk/veszünk meg olyan dolgokat, amelyekre valójában nincs is szükségünk.

A különös csavar a dologban, hogy miközben évtizedekkel ezelőtt a csillámkozmetikumok feldolgozott halpikkelyből készültek, addig ma már van olyan nem természetes csillámkrém, amely fish friendlyként, vagyis halbarátként definiálja magát. A halak valószínűleg egyikből sem jönnek ki jól.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
2100 cigarettát szívattak el egy robottal, és csúnya dolgok kerültek elő a csikkekből

2100 cigarettát szívattak el egy robottal, és csúnya dolgok kerültek elő a csikkekből

Két új funkció is kerül a Chrome böngészőbe

Két új funkció is kerül a Chrome böngészőbe

Kivágatna egy erdőt a Tesla, a német bíróság most leállíttatta

Kivágatna egy erdőt a Tesla, a német bíróság most leállíttatta

Mi történik, ha otthonától 1500 km-rel tesznek le egy hangyát?

Mi történik, ha otthonától 1500 km-rel tesznek le egy hangyát?

Egyelőre hatástalan Orbán demográfiai csodafegyvere

Egyelőre hatástalan Orbán demográfiai csodafegyvere

Orbán bejelentette a klímavédelmi akciótervet

Orbán bejelentette a klímavédelmi akciótervet