Alapvető változások jönnek a Magyar Nemzeti Bank felső vezetésében, mindez egy gazdaságilag viszontagságos időszakban, egy választást megelőzően. Spekulálunk: milyen lesz a Varga Mihály által vezetett jegybank, megítélésében és szakmai preferenciáiban.
Matolcsy György 12 év után búcsúzik a jegybanktól. Első ciklusában a kormányzati gazdaságpolitika szekerét tolta, a másodikban a kigyulladt szekeret oltotta kisebb-nagyobb hibákkal, nagy árat fizetve.
Ha gyanúsan olcsó egy termék, nem biztos, hogy jó ötlet azonnal lecsapni rá: lehet, hogy a tudta nélkül egy ismétlődő előfizetést is jóváhagyott, így rendszeresen megterhelhetik a számláját.
Matolcsy György időkapszula-vitrinbe tette Matolcsy György műveit, így az elnök ugyan leköszön, de szelleme megmarad a székházban.
A jegybank korábban februárra várta az infláció lassulását, most már csak az első negyedévre. A pocsék januári adat miatt az egész éves előrejelzés fölfelé tolódik. Főleg a szolgáltatások januári áremelkedése volt meglepő. A lakosság inflációs várakozásai 2022-t idézik. A Monetáris Tanács szerint szigorúságra van szükség, ezért marad a 6,5 százalékos alapkamat.
Az Európa-bajnok infláció mellett nem meglepő módon 6,5 százalék marad az alapkamat. Egy hónap múlva már a Varga Mihály vezette Monetáris Tanács dönthet róla.
A CBA önkiszolgálói kasszáiban már fizethetünk qvikkel, miközben az öt legnagyobb kiskereskedelmi láncból néggyel folynak tárgyalások a bevezetésről.
Márciusban egy hónapig ismét rendkívüli – biztosítón belüli vagy más társasághoz történő – átkötési lehetőség nyílik a lakásbiztosításoknál. Az MNB próbavásárlásokkal teszteli a közvetítők, biztosítók felkészültségét, és honlapja MFO és Pénzügyi Navigátor oldalain kampányt indított a fogyasztók tájékoztatására.
A magas inflációjú években az eurózónán kívüli jegybanki politikának nem voltak előnyei, csak hátrányai – véli Mohácsi Piroska közgazdász. Az áremelkedéshez a jegybankok mennyiségi lazítása is hozzájárult.
A korábban vártnál kevesebb pénz kerülhet át a nyugdíjpénztárakból lakáscélra, az állampapírok kamataiból pedig elég sokat visszatehetnek az emberek az államkasszába.
Bejutottunk a Magyar Nemzeti Bank még csak részben átadott, felújított székházába. Remek munkát végeztek a műemlékesek, de találtunk pár durva hibát is.
Az MNB a 6,5 százalékos irányadó kamat tartására rendezkedett be október óta, ennek megfelelően januárban sem csökkentett a Monetáris Tanács.
Nem tartotta be a határidőt és átlépte a tervezett költségvetést a kivitelező cég, amelynek tulajdonosa a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám köréhez tartozik.
Drágán kaphatnak hitelt azok a vállalkozások, amelyek nem termelnek exportra, az önkormányzatoknál adósságválság nem várható, de adósságuk nőhet, az agrárium fejlesztését pedig sosem késő elkezdeni – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Interjú.
Határidőre sem teljesített minden előírást az OTP és az MBH a jegybank feltételei közül, így újabb büntetést kaptak.
Sok vállalat a profitja csökkentésével próbálja megoldani, hogy ne kelljen túlságosan emelnie az árakat, de a költségeik egyre nőnek és most már aggasztóan nagy áremelkedést várnak 2025 elejére. Úgyhogy az év eleji átárazásokat érdemes figyelni, hogy okosabbak legyünk – mutatta be az MNB.
Három olyan gigaberuházás indul el 2025-ben – a BMW, a CATL és a BYD gyára is termelni fog több év előkészítés után –, amely közül már egy is nagyot lökne a gazdasági teljesítményen, hát még a három egyszerre. Az MNB kiszámolta, hogy ez mennyivel dobja meg a magyar gazdaságot az új évben, és azt is, hogy mennyire fogja a három üzem növelni a GDP-t és a foglalkoztatottságot egészen 2030-ig.
Szerinte biztosan nincs egy átlagos magyar háztartásnak 26 millió forintot meghaladó vagyona. De akkor mennyi az annyi?
A kormány inflációkövető adóemelést vezet be, ezzel jóval feljebb tolja az árakat, de a harmatgyenge forint sem segít – mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni.
A külső és belső gazdasági helyzet se jobb, de rosszabb nem lett, a jegybank tartja a magas alapkamatot.
