Nem tartotta be a határidőt és átlépte a tervezett költségvetést a kivitelező cég, amelynek tulajdonosa a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám köréhez tartozik.
Drágán kaphatnak hitelt azok a vállalkozások, amelyek nem termelnek exportra, az önkormányzatoknál adósságválság nem várható, de adósságuk nőhet, az agrárium fejlesztését pedig sosem késő elkezdeni – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Interjú.
Határidőre sem teljesített minden előírást az OTP és az MBH a jegybank feltételei közül, így újabb büntetést kaptak.
Sok vállalat a profitja csökkentésével próbálja megoldani, hogy ne kelljen túlságosan emelnie az árakat, de a költségeik egyre nőnek és most már aggasztóan nagy áremelkedést várnak 2025 elejére. Úgyhogy az év eleji átárazásokat érdemes figyelni, hogy okosabbak legyünk – mutatta be az MNB.
Három olyan gigaberuházás indul el 2025-ben – a BMW, a CATL és a BYD gyára is termelni fog több év előkészítés után –, amely közül már egy is nagyot lökne a gazdasági teljesítményen, hát még a három egyszerre. Az MNB kiszámolta, hogy ez mennyivel dobja meg a magyar gazdaságot az új évben, és azt is, hogy mennyire fogja a három üzem növelni a GDP-t és a foglalkoztatottságot egészen 2030-ig.
Szerinte biztosan nincs egy átlagos magyar háztartásnak 26 millió forintot meghaladó vagyona. De akkor mennyi az annyi?
A kormány inflációkövető adóemelést vezet be, ezzel jóval feljebb tolja az árakat, de a harmatgyenge forint sem segít – mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni.
A külső és belső gazdasági helyzet se jobb, de rosszabb nem lett, a jegybank tartja a magas alapkamatot.
Az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre, de a kiadások is kisebbek lesznek, mint amivel a kabinet tervez. Az adóváltozások 264 milliárd forint pluszbevételt jelentenek, azzal együtt, hogy emelkedik a családi adókedvezmény. Idén jó eséllyel nő az államadósság, de jövőre a kormány által vártnál jobban csökkenhet.
Az alapkamatot aligha csökkenti, de a kormánykritikus kommunikációt biztosan lecsavarja majd az új MNB-elnök. Nagy Márton nehéz időszakban marad ellensúly nélkül a kormányban.
Közép-Európához és az EU egészéhez képest is gyenge a magyar munkatermelékenység – mutatta be az MNB. Az iparunk termelékenysége egyáltalán nem javult, a minimális javulást a szolgáltató szektor hozta.
A pénzügyminiszter nyilvánosan is elfogadta új megbízatását.
A gabonakörökből már ki lehetett olvasni, és a piaci szereplők is beárazták, amit Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett. Varga Mihály lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, ami megnyit egy új korszakot a kormányzat és a jegybank együttműködésében, amit eddig gyakran feszültségek jellemeztek.
Az állami vasúttársaságon idén is kifogott a tél első valódi, bár nem túl nagy csapadékadagja. Nosza, ítélt is még nekik egy kis pénzt a kormány – meg bemutatta, hogyan fogja átalakítani a vállalatot. A Mol azt mondta, EU-s pénzért cserébe hajlandó lenne leválni az orosz olajról, aztán azt mondta, hogy nem ezt mondta. Orbán Viktor az öregedésről lamentált, Matolcsy György a szingularitásról értekezett, miközben megpiszkálták a borravalót. Erről és még sok egyébről szól a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A siker kulcsszavai: tehetség, tudás, technológia és tőke – ez az MNB ötödször megtartott, Budapest Eurasia Forum nevű rendezvényének idei szlogenje. Az eseményt Matolcsy György nyitotta meg, utána pedig Orbán Viktor beszél.
A válság előttitől még elmarad a magyar lakáspiac, de már szép ütemben tér magához. Az MNB lakáspiaci jelentése azt is megmutatja, hogy egyre kevesebbet tudnak alkudni a vevők, és arra is kitér, hogy 2025-ben pöröghet fel a piac még jobban.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete, és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat.
Romló tényezők mellett a kamattartás mellett döntött a jegybank, más opció az asztalon sem volt. Az MNB kész huzamosabb ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot, ha ezt a külső környezet és az inflációs kilátások indokolnák, de továbbra is hónapról hónapra, eseti jelleggel döntenek.
A közel-keleti háború eszkalálódása és az euróval szemben 400 fölé gyengült forint felülírta a korábbi kedvező helyzetet, az MNB pedig újra megállt a kamatcsökkentéssel.
