Varga Mihály lesz a magyar eurómessiás?

Jelenleg körülbelül 409 forintot ér egy euró a jegybanki középárfolyam alapján, és az elmúlt időben trendszerűen gyatrán teljesít a magyar fizetőeszköz. Ezen nem tudott segíteni a kormány és a jegybank sem. Utóbbi sem azzal, hogy várja az elnöki székébe a most még pénzügyminiszter Varga Mihályt, sem azzal, hogy az előd, Matolcsy György vezetésével bevásárolt még néhány tonna aranyat.

Felvetődik a kérdés: 20 évvel az uniós csatlakozás után nem érné meg végre elköteleződnie a magyar gazdaságpolitikai vezetésnek az euró mellett?

Hétfői jegybankelnökjelölti parlamenti meghallgatásán Varga nem zárkózott el a csatlakozástól, viszont betonszilárd elszántságról sem lehet beszélni, amit több politikustársa követel.

A csatlakozás mellett szóló érvek szerint Magyarország már most is az eurozóna része, sőt már évtizedek óta az. Ezzel Patai Mihály korábbi bankvezető, majd jegybanki alelnök érvelt rendszeresen, már akkor is, amikor az európai közös pénznemet még német márkának hívták.

Az valóban nehezen vitatható, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben az európai része, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar külkereskedelmi forgalom nagyjából 70 százaléka az EU irányába történik. Könnyebb lenne az elszámolás, ha ugyanaz lenne a pénznem, és nem kellene az árfolyammal foglalkozni.

Erre rájöttek Montenegróban és Koszovóban is, ahol bevezették az eurót, pedig nem is tagjai az európai monetáris uniónak. Elsőre ebből voltak is viták, idővel megbékélt a felállással az Európai Központi Bank.

Magyarország azonban más eset. A jegybank következő elnöke, Varga Mihály is kiemelte parlamenti meghallgatásán, hogy az ország az uniós csatlakozással vállalta az euró bevezetését.