Itt az új kamatdöntés: a jegybank megy tovább, mintha sínen járna
Az alapkamat változatlanul 13 százalék, de a kamatfolyosó felső szélét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, ami arra utal, hogy az irányadó kamat is mérséklődik, 15-ről 14 százalékra.
#monetáris politika
Tizenhat éves csúcsra emelte a kamatot a Fed, és nyitva hagyta a lehetőségét egy újabb emelésnek
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdán negyed százalékponttal emelte a kamatlábakat, a még mindig magas inflációra hivatkozva. Ezzel 16 éve a legmagasabb az amerikai irányadó kamatláb.
A jegybank beszélni sem hajlandó az alapkamat csökkentéséről, de a vonalakat nem nehéz meghosszabbítani
Az irányadó kamatot is 1 százalékponttal csökkenti a jegybank - derült ki a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülése után. Ha minden jól megy, szeptember végén csökkenhet az alapkamat 13 százalékos szintjére. És ha az infláció a várakozásoknak megfelelően lassul tovább, addigra vaskosan pozitív lesz a reálkamat-környezet, amire az infláció tartós letöréséhez szükség van.
Újra kamatdöntés: a jegybank megy tovább a csökkentéssel
Az alapkamat marad 13 százalék, de a kamatfolyosó tetejét ismét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, az irányadó kamat pedig 15 százalékra csökkenhet.
2008 óta nem látott szintre emelte irányadó kamatát az EKB, és további kamatemeléseket jelzett
Az Európai Központi Bank csütörtökön a várakozásoknak megfelelően nyolcadik alkalommal emelte az irányadó kamatlábakat, és további szigorítást jelzett a magas infláció elleni küzdelemben.
Akkora vesztesége lesz idén a jegybanknak, amiből kijönne a Paks II. fele
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. Ez megközelíti a központi költségvetés jövő évre tervezett teljes hiányát, illetve a paksi bővítés árának felével egyenértékű összeg. Az országgyűlés tavaly év végén módosította a jegybanktörvényt, de még a kedvezőbb szabályok mellett is 341-425 milliárd forint közötti összeggel kell majd feltőkésítenie az MNB-t.
Mit nekünk a drágulás? A kormány nem bánná a magas inflációt
Nagy Márton alapvető váltást javasol a jegybank működésében, mivel úgy látja, elérhetetlen záros időn belül az MNB középtávú inflációs célja, a szigor viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az ötlet sok problémát felvet, és ugyan a jegybank hivatalosan nem kommentálta a gazdaságfejlesztési tárca irányából érkező ötletet, aligha örülnek neki.
Itt a magyarázat, miért fordult 400 milliárdos mínuszba Matolcsy sikermutatója
Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
Történelmi, 400 milliárdos veszteség a jegybanknál, és még rosszabb jön, a kormány pedig nem akar fizetni
Hiába nyert nagyot a forint gyengülésén a jegybank tavaly, a brutális kamatkiadások miatt 402 milliárd forint veszteséggel zárt. Idén a veszteség még nagyobb lehet, a jegybank saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. A kormánynak veszteségtérítést kellene fizetnie, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt meg akarja spórolni.
A kormány a jegybankon akar spórolni pár száz milliárd forintot
A kormány egyelőre nem tartja magát a jegybanktörvényhez, a költségvetésben nincs fedezet a jegybank hatalmas veszteségének visszapótlására. Vélhetően készül a törvény következő módosítása, a kormány ugyanis az „Országgyűlés” „álláspontjára” kíváncsi.
Hivatalosan is kiderült, ki lesz a kamatdöntő tanács két új tagja
Egyikük már kedden is dönthet arról, hogy fenn kell-e tartani az igen magas, 13 százalékos alapkamatot.
A kormány megint keresztbe tesz a jegybanknak
Továbbra is egymással ellentétben dolgozik a kormány és a jegybank: a kormány fenntartja a nagybetétek kamatstopját, és a jegybanki diszkontkötvények hatékonyságát is korlátozza.
Megvan, ki dönthet a jövőben Matolcsy mellett az alapkamatról Parragh László felesége helyett
Két új tagja lehet a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának, a Bloomberg tudni véli, kik azok.
Amikor kanyarban előzve nyomják a féket: Matolcsy vagy a kormány felel az inflációért?
Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?
Tízéves a Matolcsy-jegybank, amelynek a "közpénzjelleg elvesztését" köszönhetjük
Konszolidáció, unortodox gazdaságélénkítés és nagyon is ortodox szigor: mozgalmas tíz éven van túl a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy maga pedig egy sor botrányon.
Tovább szigorít a jegybank, már 12 ezer milliárd forint likviditást kell kezelni
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.
Az MNB tartja a magas alapkamatot, az IMF szerint a kormány is tehet a brutális inflációról
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
A jegybank még szorosabbra húzza a gazdasági nadrágszíjat
Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.
Az alapkamat nem változik, de meddig marad a 18 százalékos irányadó kamat?
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
Horvátország beelőzte Magyarországot, de kell nekünk az euró a vármegyében is?
Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.