Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem pusztán egyhavi megugrásról van szó, éves átlagban 5 százalék fölé várható az infláció. Az eddig vártnál magasabb infláció mellett valószínűtlen, hogy a jegybank idén még tud kamatot csökkenteni, de akár kamatemelés is benne lehet a pakliban.
Januárban 5,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban – derült ki a KSH jelentéséből. Egyetlen hónap alatt, decemberről januárra pedig átlagosan 1,5 százalékkal nőttek.
Az inflációs mutató nem csak a piaci konszenzusnál volt magasabb, de még a legmagasabb előrejelzést is bőven felülmúlta, vagyis jogosan nevezhetjük hidegzuhanynak – írja az adatról Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további erőteljes drágulása volt.
A 2,2 százalékos havi élelmiszer-áremelkedés a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem
– emlékeztet a szakértő.
Komolyabb meglepetést jelentett az üzemanyaginfláció mértéke is, hiszen az előzetes kalkulációkhoz képest érdemben magasabb áremelkedést regisztrált a KSH. A közel 3 százalékos egyhavi átárazás jelentős részben magyarázza tehát az erős januári inflációt.
A szolgáltatások esetében is szokatlanul nagy volt az átárazás, amely részben az adóváltozásokhoz kapcsolható átárazást tükrözheti a pénzügyi, biztosítási szektorban. Emellett nagy mértékben drágultak a hírközlési szolgáltatások is. Vélhetően az történhetett, hogy kivezettek korábbi kedvezőbb árazású számlacsomagokat, és ennek a technikai hatása jelentkezett a fogyasztói kosárban.
Az éves alapú inflációs részadatok tanúsága szerint nem csak olyan tételek árváltozása volt jelentős, amelyek gyakori átárazásúak, hanem az alapvető inflációs folyamatok is jelentősen romlottak. Ezt jelzi a maginfláció havi alapon mért 1,4 százalékos emelkedése, amely a tavalyi relatíve alacsony bázis mellett 5,8 százalékos év/év rátát jelent. Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik és az árfelhajtó tényezők az érzékelt inflációt is egyre jobban tolják fölfelé – véli Virovácz Péter.
Már a januári inflációs sokk előtt is az ING Bank várta a legmagasabb átlagos inflációt idénre (4,5 százalék átlagosan).
A friss januári adat technikai hatásaként az ING Bank idei évre vonatkozó átlagos inflációra vonatkozó előrejelzése 5 százalék fölé emelkedett.
Az év folyamán pedig vélhetően 4,5-6,0 százalék között hullámzik majd a ráta. Ez egyben azt is jelenti, hogy vélhetően az áremelkedési ütem nem kerül vissza a jegybank inflációs célsávjába.
Az infláció további alakulása szempontjából kedvezőtlen hír a szolgáltatás-infláció újbóli emelkedése, amitől leginkább várható lenne a dezinfláció újraindulása. Emellett az élénkülő fogyasztás ismét teret engedhet az átárazásoknak – figyelmeztet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Ezek eredményeként az idei éves átlagos 4,5 százalékos inflációs előjelzésüket ők is revideálni fogják felfelé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ehhez képest optimistának tűnik, a tárca közleménye szerint a magasabb infláció csak “átmeneti jelenség”, de azért a Nagy Márton vezette tárca máris unortodox beavatkozásokat hajt végre.
Mindezen folyamatok pedig azt is előrevetítik, hogy aligha nyílhat a Magyar Nemzeti Banknak mozgástere a kamatvágásokra idén – jósolja Virovácz Péter.
Hacsak az idei évi gazdasági teljesítmény sem lesz sokkolóan gyenge, amelyre ilyen inflációs adatok mellett egyre nagyobb esély mutatkozik, vélhetően az év folyamán a jegybank változatlanul kell, hogy tartsa az alapkamatot
egy ilyen inflációs környezetben.
Az árdinamika jelenlegi és előrevetíthető alakulása rövidtávon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására – fogalmaz Nagy János.
Az inflációs célsávból nagymértékben kilépő hazai mutató miatt a legnagyobb mértékű monetáris óvatosság indokolt, különösen, hogy a külső folyamatok a forint elmúlt hetekben látott látványos erősödése ellenére sem kedvezőek – figyelmeztet Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Mivel a legtöbb elemző eddig nem várt kamatemelést rövid távon, és 6-12 hónapos időtávon már újra kamatvágásokat árazott a piac, az inflációs adatokban látott negatív meglepetések a forintárfolyamban csapódnak le.
A mai adatok fényében a piacok biztosan elkezdik árazni egy közelgő kamatemelés valószínűségét
– véli Kiss Péter.
És valóban, az inflációs adat publikálása után a forint erősödött az euróval és a dollárral szemben. És egyébként a cseh koronával és a lengyel zlotyval szemben is. A várhatóan magas alapkamat (vagy az eddig várnál tovább a jelenlegi szinten maradó) vonzóvá teszi a hazai eszközöket, így erősíti a forintot.
A kilátások tekintetében fontos lesz, mi várható az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től. Jerome Powell elnök a napokban több nyilatkozatot tesz, azokban történhet rá utalás, mennyiben befolyásolja a Fed által befutni kívánt kamatpályát az új elnök, Donald Trump gazdaságpolitikája. Amelyben alapvetően inflációt erősítő lépések látszanak, amelyre a Fed a várható kamatcsökkentések kitolásával, szélsőséges esetben kamatemeléssel reagálhat. A magas(abb) amerikai kamatok még inkább korlátoznák a Magyar Nemzeti Bank lehetőségeit.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.