Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Januárban 5,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban – derült ki a KSH jelentéséből. Egyetlen hónap alatt, decemberről januárra pedig átlagosan 1,5 százalékkal nőttek.
Az inflációs mutató nem csak a piaci konszenzusnál volt magasabb, de még a legmagasabb előrejelzést is bőven felülmúlta, vagyis jogosan nevezhetjük hidegzuhanynak – írja az adatról Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további erőteljes drágulása volt.
A 2,2 százalékos havi élelmiszer-áremelkedés a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem
– emlékeztet a szakértő.
Komolyabb meglepetést jelentett az üzemanyaginfláció mértéke is, hiszen az előzetes kalkulációkhoz képest érdemben magasabb áremelkedést regisztrált a KSH. A közel 3 százalékos egyhavi átárazás jelentős részben magyarázza tehát az erős januári inflációt.
A szolgáltatások esetében is szokatlanul nagy volt az átárazás, amely részben az adóváltozásokhoz kapcsolható átárazást tükrözheti a pénzügyi, biztosítási szektorban. Emellett nagy mértékben drágultak a hírközlési szolgáltatások is. Vélhetően az történhetett, hogy kivezettek korábbi kedvezőbb árazású számlacsomagokat, és ennek a technikai hatása jelentkezett a fogyasztói kosárban.
Az alapvető folyamatok romlottak
Az éves alapú inflációs részadatok tanúsága szerint nem csak olyan tételek árváltozása volt jelentős, amelyek gyakori átárazásúak, hanem az alapvető inflációs folyamatok is jelentősen romlottak. Ezt jelzi a maginfláció havi alapon mért 1,4 százalékos emelkedése, amely a tavalyi relatíve alacsony bázis mellett 5,8 százalékos év/év rátát jelent. Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik és az árfelhajtó tényezők az érzékelt inflációt is egyre jobban tolják fölfelé – véli Virovácz Péter.
Már a januári inflációs sokk előtt is az ING Bank várta a legmagasabb átlagos inflációt idénre (4,5 százalék átlagosan).
A friss januári adat technikai hatásaként az ING Bank idei évre vonatkozó átlagos inflációra vonatkozó előrejelzése 5 százalék fölé emelkedett.
Az év folyamán pedig vélhetően 4,5-6,0 százalék között hullámzik majd a ráta. Ez egyben azt is jelenti, hogy vélhetően az áremelkedési ütem nem kerül vissza a jegybank inflációs célsávjába.
Az infláció további alakulása szempontjából kedvezőtlen hír a szolgáltatás-infláció újbóli emelkedése, amitől leginkább várható lenne a dezinfláció újraindulása. Emellett az élénkülő fogyasztás ismét teret engedhet az átárazásoknak – figyelmeztet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Ezek eredményeként az idei éves átlagos 4,5 százalékos inflációs előjelzésüket ők is revideálni fogják felfelé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ehhez képest optimistának tűnik, a tárca közleménye szerint a magasabb infláció csak “átmeneti jelenség”, de azért a Nagy Márton vezette tárca máris unortodox beavatkozásokat hajt végre.
Egyre valószínűbb, hogy nem lesz kamatcsökkentés
Mindezen folyamatok pedig azt is előrevetítik, hogy aligha nyílhat a Magyar Nemzeti Banknak mozgástere a kamatvágásokra idén – jósolja Virovácz Péter.
Hacsak az idei évi gazdasági teljesítmény sem lesz sokkolóan gyenge, amelyre ilyen inflációs adatok mellett egyre nagyobb esély mutatkozik, vélhetően az év folyamán a jegybank változatlanul kell, hogy tartsa az alapkamatot
egy ilyen inflációs környezetben.
Az árdinamika jelenlegi és előrevetíthető alakulása rövidtávon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására – fogalmaz Nagy János.
Az inflációs célsávból nagymértékben kilépő hazai mutató miatt a legnagyobb mértékű monetáris óvatosság indokolt, különösen, hogy a külső folyamatok a forint elmúlt hetekben látott látványos erősödése ellenére sem kedvezőek – figyelmeztet Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Mivel a legtöbb elemző eddig nem várt kamatemelést rövid távon, és 6-12 hónapos időtávon már újra kamatvágásokat árazott a piac, az inflációs adatokban látott negatív meglepetések a forintárfolyamban csapódnak le.
A mai adatok fényében a piacok biztosan elkezdik árazni egy közelgő kamatemelés valószínűségét
– véli Kiss Péter.
Kérdés, mi lesz az USA-ban
És valóban, az inflációs adat publikálása után a forint erősödött az euróval és a dollárral szemben. És egyébként a cseh koronával és a lengyel zlotyval szemben is. A várhatóan magas alapkamat (vagy az eddig várnál tovább a jelenlegi szinten maradó) vonzóvá teszi a hazai eszközöket, így erősíti a forintot.
A kilátások tekintetében fontos lesz, mi várható az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től. Jerome Powell elnök a napokban több nyilatkozatot tesz, azokban történhet rá utalás, mennyiben befolyásolja a Fed által befutni kívánt kamatpályát az új elnök, Donald Trump gazdaságpolitikája. Amelyben alapvetően inflációt erősítő lépések látszanak, amelyre a Fed a várható kamatcsökkentések kitolásával, szélsőséges esetben kamatemeléssel reagálhat. A magas(abb) amerikai kamatok még inkább korlátoznák a Magyar Nemzeti Bank lehetőségeit.
