Konszolidáció, unortodox gazdaságélénkítés és nagyon is ortodox szigor: mozgalmas tíz éven van túl a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy maga pedig egy sor botrányon.
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.
Akár 19,5 százalék lehet a jövő évi átlagos infláció. A jegybank egyelőre tartja a rendkívül magas kamatokat
Továbbra is maradnak a brutálisan magas kamatok Magyarországon, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat 18. Utóbbi fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni. A jegybank kalandos úton jutott el erre a szintre.
Az MNB tartja a magas kamatokat. Az infláció egyelőre gyorsul, különösen az élelmiszerek áremelkedése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Virág Barnabás alelnök egy kicsit azért odaszúrt a kormánynak a legújabb kamatstopért.
Kamatdöntő ülést tartott a jegybank monetáris tanácsa: nem változnak a kondíciók.
Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, így a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal.
A rendkívül magas kamatkörnyezetben beszakadt a jelzáloghitelezés, a már elindított hitelkérelmek átfutása miatt nem látszik még teljesen a megtorpanás.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon. Kérdés, a jegybank meddig és mennyire tartja fenn a forint árfolyamának megtámogatása érdekében megtett rendkívüli intézkedéseket, és visszatér-e a szeptember végén meghirdetett monetáris politikához. Erről biztosan lesz szó az ülésről kiadott közleményben és tájékoztatón.
A Bank of England valószínűleg az eddig vártnál is erőteljesebb monetáris válaszlépésekkel lesz kénytelen reagálni az inflációs folyamatokra - mondta szombaton a brit jegybank kormányzója.
A bankok még be sem fejezték a hiteleik drágítását a 13 százalékra emelt jegybanki alapkamat után, máris készülhetnek az újabbakra. Az MNB pénteki döntései azonnal jelentkeztek a bankközi kamatokban, és az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a 18 százalék lesz az új viszonyítási pont a hitelek árában.
A jegybank kész devizát kínálni az energiavásárláshoz, a forint vásárlását pedig átmenetileg igen magas kamatokkal teszi kívánatossá a piac számára.
Csak nem jött össze a közvetítés.
A jegybanki szigorításért (beleértve a kamatemeléseket) hatalmas árat kell fizetni, az MNB vesztesége 201 milliárd forint volt az első félévben, a második félévben még sokkal nagyobb lehet. A veszteséget az államkasszából kell majd kipótolni, vagyis az adófizetők pénzéből. A szigorodó feltételek közepette a befektetési hozamok ugyan nőnek, de a hitelezés lefullad, ami szintén fájdalmas lesz a lakosságnak és a vállalkozásoknak.
A több mint 9 ezermilliárd forint fölös likviditásból csak 3 ezermilliárd maradt a jegybank egyhetes betétjében.
