#monetáris politika

Az MNB tartja a magas alapkamatot, az IMF szerint a kormány is tehet a brutális inflációról

A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.


A jegybank még szorosabbra húzza a gazdasági nadrágszíjat

Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.










Az októberi infláció „fölfelé mutató meglepetést okozhat” a jegybank szerint

A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.




Az MNB forintmentése újabb mélyütés lesz a hiteleseknek

A bankok még be sem fejezték a hiteleik drágítását a 13 százalékra emelt jegybanki alapkamat után, máris készülhetnek az újabbakra. Az MNB pénteki döntései azonnal jelentkeztek a bankközi kamatokban, és az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a 18 százalék lesz az új viszonyítási pont a hitelek árában.




A jegybank százmilliárdos kupacokban égeti a pénzt, a lakosságnak is fájni fog

A jegybanki szigorításért (beleértve a kamatemeléseket) hatalmas árat kell fizetni, az MNB vesztesége 201 milliárd forint volt az első félévben, a második félévben még sokkal nagyobb lehet. A veszteséget az államkasszából kell majd kipótolni, vagyis az adófizetők pénzéből. A szigorodó feltételek közepette a befektetési hozamok ugyan nőnek, de a hitelezés lefullad, ami szintén fájdalmas lesz a lakosságnak és a vállalkozásoknak.




És akkor a forint árfolyama szállt, a kamatemelés meg állt

13 százalékon véget ért a jegybank kamatemelési ciklusa. A jegybank friss előrejelzése szerint az inflációs csúcs év végén, jövő év elején várható, 22 százalék körül. Főként a dollár erősödése miatt a forint árfolyama történelmi szintekre gyengült. Számos önkormányzat a normál működést sem tudja fenntartani az elszállt energiaárak miatt – a kormány partnerséget ajánlott. Mindkét Északi Áramlat gázvezeték megsérült robbantásos szabotázsakcióban, de az uniós energiaminiszterek gyorsan megállapodtak az árak leszorítását célzó csomagban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.