Az MNB nekilátott a pénzügyi rendszerben lévő fölös pénz lekötésének: az első hosszú távú (ezúttal 2 hónapos) betéti tenderen 2100 milliárd forintot fogadott be a bankoktól, az összeg után 14,14 százalék kamatot fizet nekik.
13 százalékon véget ért a jegybank kamatemelési ciklusa. A jegybank friss előrejelzése szerint az inflációs csúcs év végén, jövő év elején várható, 22 százalék körül. Főként a dollár erősödése miatt a forint árfolyama történelmi szintekre gyengült. Számos önkormányzat a normál működést sem tudja fenntartani az elszállt energiaárak miatt – a kormány partnerséget ajánlott. Mindkét Északi Áramlat gázvezeték megsérült robbantásos szabotázsakcióban, de az uniós energiaminiszterek gyorsan megállapodtak az árak leszorítását célzó csomagban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A jegybank friss előrejelzése a 19–22 százalékos sávba várja az infláció tetőzését, de az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Már szeptemberben jön egy nagy megugrás a rezsiemelés és az aszály miatt.
Jelentősen megdobja az inflációt a rezsiemelés, illetve az élelmiszerek esetében további drágulást okoz az aszály.
A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.
A bankok jelenleg szinte fürdenek a fölös pénzben, ennek az MNB igyekszik véget vetni. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami a lakosságnak egyértelműen jó. A másik oldalon drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.
A következő kamatemelések a szeptember 26-ai héten esedékesek, ekkor adja ki a jegybank a legfontosabb gazdasági előrejelzéseit tartalmazó jelentését is.
Ezt javasolja a Nobel-díjas közgazdász, aki szerzőtársával azt fejtegeti a Project Syndicate oldalon, hogy a kedvező inflációs adatok miatt nem érdemes kockáztatni a recessziót és a növekvő munkanélküliséget.
Újabb nagy lépéssel 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A normál ügymenetnek megfelelően a jegybank igazgatótanácsa hozzáigazította az egyhetes betéti tender kamatát a megemelt alapkamathoz.
Folytatódik a határozott kamatemelési ciklus, hiszen az infláció tovább gyorsul, augusztusban már 15-16 százalék között lehet. A jegybank olyan intézkedéseket vezet be, amivel legalább 5 ezer milliárd forintnyi bankközi likviditást (vagyis fölös pénzt) tud hosszú távra lekötni, kiszívni a rendszerből. A pénzintézetek által a jegybanknál elhelyezendő kötelező tartalék rátája az ötszörösére emelkedik.
A várakozásoknak megfelelően folytatja a szigorítást a Fed.
Megugró infláció, recessziós félelmek, a dollárral szemben folyamatosan gyengülő euró, olasz kormányválság, orosz gázszállítások, sokfelé mozgó kötvényhozamok – számos probléma miatt fájhat az Európai Központi Bank (EKB) feje a mostani ülés előtt.
Az amerikai jegybank nem pusztán kamatemelési, szigorítási ciklusban van, jó eséllyel szándékosan igyekszik volatilitást előidézni, hogy a részvények és egyéb eszközök árfolyamán keresztül vagyoncsökkenést idézzen elő. A magyar jegybank alelnöke a háztartásoknak megtakarítást, a kormánynak költségvetési fegyelmet ajánlott. A frissen kinevezett miniszterelnök ezzel szemben rezsicsökkentést ígért.
Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján kiadta a jelszót: "megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!"
Érdemes bekapcsolniuk az öveket a hitelben úszó magyaroknak: a romló piaci környezet érzékenyen érintheti a szerződéseiket. Júniusban jöhet az első nagy pofon.
A megelőző héthez képest változatlanul 4,3 százalékos kamattal hirdette meg a jegybank az egyhetes betéti tendert.
Az MNB igazgatótanácsa egyhuzamban harmadik hete nem nyúlt az egyhetes betét kamatához (ami jelenleg az irányadó ráta): 4 százalékon tartják.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
