A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.
A bankok jelenleg szinte fürdenek a fölös pénzben, ennek az MNB igyekszik véget vetni. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami a lakosságnak egyértelműen jó. A másik oldalon drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.
A következő kamatemelések a szeptember 26-ai héten esedékesek, ekkor adja ki a jegybank a legfontosabb gazdasági előrejelzéseit tartalmazó jelentését is.
Ezt javasolja a Nobel-díjas közgazdász, aki szerzőtársával azt fejtegeti a Project Syndicate oldalon, hogy a kedvező inflációs adatok miatt nem érdemes kockáztatni a recessziót és a növekvő munkanélküliséget.
Újabb nagy lépéssel 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A normál ügymenetnek megfelelően a jegybank igazgatótanácsa hozzáigazította az egyhetes betéti tender kamatát a megemelt alapkamathoz.
Folytatódik a határozott kamatemelési ciklus, hiszen az infláció tovább gyorsul, augusztusban már 15-16 százalék között lehet. A jegybank olyan intézkedéseket vezet be, amivel legalább 5 ezer milliárd forintnyi bankközi likviditást (vagyis fölös pénzt) tud hosszú távra lekötni, kiszívni a rendszerből. A pénzintézetek által a jegybanknál elhelyezendő kötelező tartalék rátája az ötszörösére emelkedik.
A várakozásoknak megfelelően folytatja a szigorítást a Fed.
Megugró infláció, recessziós félelmek, a dollárral szemben folyamatosan gyengülő euró, olasz kormányválság, orosz gázszállítások, sokfelé mozgó kötvényhozamok – számos probléma miatt fájhat az Európai Központi Bank (EKB) feje a mostani ülés előtt.
Az amerikai jegybank nem pusztán kamatemelési, szigorítási ciklusban van, jó eséllyel szándékosan igyekszik volatilitást előidézni, hogy a részvények és egyéb eszközök árfolyamán keresztül vagyoncsökkenést idézzen elő. A magyar jegybank alelnöke a háztartásoknak megtakarítást, a kormánynak költségvetési fegyelmet ajánlott. A frissen kinevezett miniszterelnök ezzel szemben rezsicsökkentést ígért.
Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján kiadta a jelszót: "megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!"
Érdemes bekapcsolniuk az öveket a hitelben úszó magyaroknak: a romló piaci környezet érzékenyen érintheti a szerződéseiket. Júniusban jöhet az első nagy pofon.
A megelőző héthez képest változatlanul 4,3 százalékos kamattal hirdette meg a jegybank az egyhetes betéti tendert.
Az MNB igazgatótanácsa egyhuzamban harmadik hete nem nyúlt az egyhetes betét kamatához (ami jelenleg az irányadó ráta): 4 százalékon tartják.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
November közepe óta a jegybank először nem emelt az irányadó kamaton, az egyhetes betét rátáján. Az irányadó kamat így továbbra is 4 százalék.
Folytatja a kamatemelést a jegybank – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Matolcsy György, aki arról is beszélt, mi várhat a forintra a következő időszakban.
Sosem fogom védelmezni a kamatemelést - jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
