Sosem fogom védelmezni a kamatemelést - jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Csaknem négy és féléves csúcsra jutott a dollár a japán jenhez képest azt követően, hogy Joe Biden elnök hétfőn bejelentette: Jerome Powell marad a Federal Reserve Board elnöke – jelentette a CNBC Tokióból.
Legfeljebb két évig tartható az az állapot, hogy a kormány és az MNB politikája nem egy irányba tart – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank volt alelnöke. Szerinte a kormány annyi pénzt tesz bele a gazdaságba a következő fél évben, hogy emiatt sokkal nagyobb lehet a növekedés, mint amit a szakértők várnak, az infláció viszont tovább maradhat magas.
A világ első számú jegybankjainak vezetői vitáztak erről.
Fejlesztési kényszerbe kerültek a világ jegybankjai, egyre-másra tervezik a digitális jegybankpénz bevezetését, holott az még kísérleti stádiumban van.
Erre hívja fel a figyelmet a Harvard egyetem professzora, Kenneth Rogoff, aki szerint sokkal inkább politikai döntések okozzák a tartós inflációt, mint gazdasági trendek.
Tanultunk a múltból, és még egyszer nem követhetjük el ugyanazt a hibát - hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke. Ennek leginkább az euróövezet sebezhetőbb államai örülhetnek.
A kamatdöntés még gyengítette a forintot, amikor viszont az MNB kiadta a döntés indoklását is, jött a nagy erősödés.
Egy nagy lépésben 0,9 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács, ezzel elkezdődött a jegybank által már belengetett szigorítási ciklus.
A jegybankelnök, volt nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikája megugró inflációhoz és az ország elleni pénzügyi támadásokhoz vezet.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet vezetői szerint 2023-ra várható kamatemelés.
Csaknem húsz év óta most először dolgoz ki új stratégiát az Európai Központi Bank, amely a jövőben a digitális euróra és a klímaváltozás elleni harcra koncentrál - mondta exkluzív interjújában a bank elnöke a brüsszeli Politiconak.
A jegybank nem készül a forint árfolyamának szándékos rontására, az árfolyam csak annyiban érdekli, amennyiben hatással van az inflációra. A moratórium lejárta után lesznek, akik nem tudnak törleszteni, erre a kormánynak fel kell készülnie.
Nem változtatott meghatározó jelentőségű, egyhetes betéti kamatán az MNB, aminek hatására a forint euróval szembeni árfolyama visszaerősödött 365 alá. Ha a Monetáris Tanács pár nap múlva nem tudja megnyugtatni a piacot, úgy a forint tovább eshet.
A jegybanki döntések logikája egyre kevésbé érthető, kapkodás benyomását kelti, holott az átláthatóságra felettébb nagy szükség volna.
A kamatokhoz nem nyúlt a Monetáris Tanács, de nehéz helyzetbe kormányozták magukat, a kommunikációjuk elárulja, mi a legfontosabb.
Múlt héten esett be a 360-as euróárfolyam fölé a forint, azóta pedig nem tud kiszabadulni onnan.
A korlátozások által kiváltott válság súlyos, de a helyzet nem reménytelen. A gyors helyreállításhoz valamennyi gazdasági szereplő készsége és igyekezete kell - és persze a jövőbe vetett bizalom. Vélemény.
Nem várt döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa: 0,75 százalékos mostantól a jegybanki alapkamat.
