201 milliárd forintos veszteséggel zárta az idei első félévet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank jelentéséből. Ez a valaha volt legnagyobb veszteség, még akkor is az lenne, ha az egész év alatt jött volna össze, nem pedig csak fél év alatt. Márpedig a második félévi eredmény sem lesz valami rózsás, sőt jó eséllyel még rosszabb lesz.
Két dolgot fontos megjegyezni. Egyrészt, hogy
a jegybank nem profitorientált intézmény, nem dolga, hogy nyereségesen (vagy akár nullszaldósan) működjön, működésének megítélése szempontjából teljesen irreleváns, hogy nyereséges vagy veszteséges (és ha igen, mennyire).
Tegyük hozzá: akkor is ez a helyzet, ha Matolcsy György elnök nem kevés büszkeséggel fizetett be egyes pluszos évek nyereségéből az államkasszába. Másrészt a jelenlegi veszteség ugyan hatalmas, de egyáltalán nem váratlan, egyenesen következik az MNB elmúlt években folytatott monetáris politikájából – arról lehet vitát nyitni, hogy ez a monetáris politika mennyiben volt sikeres a kitűzött célok elérésében adott körülmények közt, illetve hogy egyáltalán a megfelelő célok voltak-e kitűzve.
A cechet az államkasszából kell állni
A fentieket szem előtt tartva azért csak az a helyzet, hogy a jegybank veszteségét az államkasszából, a központi költségvetésből kell majd rendezni. Az első félév végén a jegybank eredménytartalékában volt még 151 milliárd forint, miután az 51 milliárddal csökkent, ezzel együtt az MNB legkésőbb jövőre százmilliárdos nagyságrendű költségvetési forrásra fog szorulni.
