A jegybank Monetáris Tanácsa az alapkamat emeléséről döntött szeptember 27-ei ülésén. Az alapkamatot 125 bázisponttal emelték meg, így annak új mértéke 13 százalék. Az elemzők többsége kisebb, 100 vagy 75 bázispontos emelést valószínűsített. A jegybank nem emeli tovább az alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken – jelentette be Matolcsy György elnök. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben, ezért a következőkben a likviditásszűkítő intézkedésekre koncentrálnak.

Csütörtökön megjelent a jegybank friss Inflációs jelentése. A gazdaság legfontosabb mutatószámai a következőképp alakulhatnak az MNB szerint:

• Az éves átlagos infláció 13,5-14,5 százalék között lehet idén, jövőre pedig az éves átlag 11,5-14 százalék között lehet,
• a GDP idén 3-4 százalékkal nőhet, jövőre csak 0,5-1,5 százalékkal,
• a munkanélküliség idén 3,5 százalékos lesz, jövőre 3,5-3,7 százalék közötti,
• a reáljövedelem idén 3,6-3,8 százalékkal nőhet, jövőre 2,7-3,7 százalékkal csökken.

Az is kiderült a jelentésből, hogy a 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra.

Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az Inflációs jelentésben. Az inflációs csúcs év végén, jövő év elején várható, akár 22 százalék környékén. Szeptemberben lesz egy nagy ugrás: 20 százalék közelébe emelkedik az infláció – mondta el Virág Barnabás jegybanki alelnök. Az inflációs ugrás elsősorban a rezsiemelés miatt következik be (2,5–3 százalékpont lesz a hatás), az élelmiszereknél az aszály miatt lesz jelentősebb áremelkedés.

Stiller Ákos

Nem csak az MNB adott ki borús jövőt mutató előrejelzést. Közzétette az OECD a 2022–2023-as gazdasági előrejelzését, a szervezet úgy számol, hogy Európa számára fájdalmas időszak következik, de még kitart a növekedés, Oroszországot viszont súlyos recesszióba taszítják a nyugati szankciók. A vizsgált országok közül a legnagyobb vesztes pedig Oroszország, ahol idén 5,5 százalékkal csökken a GDP, jövőre 4,5 százalékkal. Az infláció az OECD szerint a legtöbb országban most van a csúcsán, az október-december közötti három hónapban már lassulni fog a drágulás üteme, és ez 2023-ban is folytatódik.

A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál, a recesszió pedig 2023 közepéig jellemző lehet a mostani stagnálás után. a munkanélküliség pedig az idei 3,5 százalékos szint után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lehet. A gazdaságkutató jelentősen, 14,5 százalékra emelte idei inflációs előrejelzését, jövőre pedig már 16 százalékos drágulást vetít előre, a forint esetében pedig az idén átlagosan 385 forintos eurójegyzés után jövőre már átlagosan 410 forintos árfolyammal számolnak.

Mondjuk az elmúlt hét után a 410-es euró már nem is hangzik olyan rosszul. Csütörtökön már piacnyitás előtt gyengülni kezdett a forint, azt követően a gyengülés felgyorsult. A forint euróval szembeni árfolyama 420 fölé gyengült délelőtt 11-kor. A dollárral szembeni árfolyam 435 fölé gyengült ugyanekkor. Az új történelmi mélypontok jelen állás szerint:

• Az euróval szemben: 423,95,
• A dollárral szemben: 437,4.

Pénteken a forintárfolyam stabilizálódott, az euróval szemben 422 környékén, a dollárral szemben a 433-as szinten.

Az ipari termelői árak idén augusztusban átlagosan 43,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Mint írták, az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulása és a forint gyengülése is felfelé hajtja az árakat. A magyar értékesítésre szánt áruk kétharmaddal drágábban készülnek, mint egy éve, az exportra szántak is csak kicsit húzzák vissza az átlagot. Ezek az árak nem teljes mértékben épülnek be abba az árba, amit a fogyasztó vagy vásárló fizet, de amikor a termelés ennyivel drágul, természetes, hogy abból sokat megéreznek a vevők is.

Fazekas István

A forint gyengülése mögött ezúttal elsősorban a dollár erősödése állt, de az európai befektetési eszközök iránti bizalmat az sem javította, hogy a jelek szerint robbantásos szabotázsakciókat követtek el a két Északi Áramlat gázvezeték ellen. „Vészhelyzet van az Északi Áramlat-2 gázvezeték A vonalán. A Nord Stream 2 szárazföldi helyszíni diszpécsere ma éjjel az A vezetékben hirtelen nyomáscsökkenést észlelt. Németország, Dánia, Svédország, Finnország és Oroszország parti hatóságait azonnal riasztották” – közölte vasárnapról hétfőre virradóra az Északi Áramlat-2-t üzemeltető Nord Stream 2 AG. Csütörtökön a svéd parti őrség új képeket tett közzé a megsérült Északi Áramlat 2 gázvezetékről. A földgáz jól láthatóan bugyog fel a Balti-tengeren, svéd felségvizeken. Négy nap alatt a negyedik helyet fedezték fel, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték.

A hét képe: bugyog a gáz az Északi Áramlatból a Balti-tengeren.

Gázömlés az Északi Áramlat gázvezetékből a svéd partoknál

AFP / Dán Védelmi Erők

Pénteken a vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az uniós energiaügyi miniszterek, akik rendkívüli tanácskozáson vettek részt Brüsszelben annak érdekében, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak. Az elfogadott intézkedések megegyeznek az Európai Bizottság által javasolt csomaggal. Az uniós országok korlátozzák a fogysztást a csúcsidőszakokban, az alacsony költségű (de jelenleg rendkívül magas áron értékesítő) villamosenergia-termelők (megújulós erőművek, atomerőművek) bevételeit egy szint fölött elvonják, az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó többletnyereség után szolidaritási hozzájárulást szednek. A bevételekből a tagállamok a nehéz helyzetbe jutott lakossági és vállalati fogyasztókat támogathatják.

Bajba jutott fogyasztó pedig akad bőven Magyarországon is. Már a második NB III-as focicsapat adja fel idén ősszel: napokkal az után, hogy a Balassagyarmat visszalépett, a szintén a harmadosztály Közép csoportjában játszó Makó FC-nél is bejelentették, hogy nem tudják tovább folytatni a bajnokságot. Mint írták, a – fideszes vezetésű – önkormányzat a 10-12-szeres energiaár-növekedés miatt bezárja az intézményei és sportlétesítményei jelentős részét, így október 1-jétől nem használható a helyi stadion sem. Szolnokon szinte mindent bezárnak a rezsiárak miatt. A városban a közvilágítást is lekapcsolják az éjjeli időszakra a hét nagyobb részében a spórolás miatt. A korlátozásokkal a villamosenergia-felhasználás 34 százalékát, a gázfelhasználás 26 százalékát tudják megtakarítani  - írta a Facebookon Szalay Ferenc polgármester. Megszorításokra kényszerül Makó önkormányzata is az emelkedő rezsi miatt. A város polgármestere, Farkas Éva Erzsébet a szerdai képviselő-testületi ülésen arról beszélt, hogy az önkormányzatnak többszörösen magas számlákat kell fizetnie, emiatt szakemberek javaslatai alapján intézkedési tervet állítottak össze, hogy spórolni tudjanak. Lőttek a karácsonyi díszkivilágításnak, bezárják a múzeumot és a sportcsarnokot, és lerövidül a fürdő nyitvatartása is. Az MVM, azok után, hogy a tavalyihoz képest 26-szoros árat ajánlott a szentendrei önkormányzatnak és ezt nem fogadták el, újabb ajánlatot tett. Ebben a következő gázévre a várható átlag egységárat – a tavalyi 103 helyett – 1015,87 forintban határozta meg köbméterenként az állami gázszolgáltató, ami így kb. tízszerese a tavalyinak.

Szolnokon szinte minden közintézmény bezár, decembertől a Szigligeti Színházban is szünetelnek az előadások jövő év február végéig

Túry Gergely

A kormány partnerséget kínál az önkormányzatoknak, és mindenkivel tárgyalni fog, hogy a legfontosabb közszolgáltatások működése jövőre is fennmaradhasson, cserébe pedig mindenkitől takarékosságot várunk el – mondta Gyulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón.

A spórolási kényszer nem csak az önkormányzatokat érinti. Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatalt zárnak be, a bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek – írta a Magyar Posta. A lépés indoka az energiaválság. A kormányzati takarékoskodási intézkedések alól korábban kivételt élvező MNB saját maga fogadott el egy takarékossági programot, amelyben többek között csak 18 fokra fűtik télen az irodákat, hűvösebbre veszik a csapokból folyó meleg vizet és napelemeket is telepítenek.

A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol – közölte hivatalos formában a Pénzügyminisztérium (PM), megerősítve azt az információt, hogy kifizetési stopot rendeltek el a kormány alá tartozó szerveknél. A kormány automatikusan fizeti a béreket, a nyugdíjakat, a köznevelési, a felsőoktatási, a szociális, az egészségügyi, és a közfeladatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá a 2014-2020 közötti uniós programok kifizetéseit és a dologi költségeket is. Minden más kifizetéshez a pénzügyminiszter engedélye szükséges. Gyulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, a lejárt vagy lejárathoz közeli beszállítói számlákat is fizetni fogják.

Varga Mihály már korábban elismerte, hogy a 2023-as büdzsét át kell dolgozni

Túry Gergely

Ahhoz képest, hogy a kormány spórolási üzemmódba kapcsolt, a családtámogatási rendszer bővítését ígérte az őszi országgyűlési ülésszak előtti beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök túl sok részletet a beszédben nem árult el, azonban a családtámogatásnál azt mondta, hogy 2022 decemberében véglegesítik a 2023-as költségvetést, ekkor fognak bekerülni az új támogatások. Ez viszont teljes nonszensz: az Országgyűlés július 19-én elfogadta már a 2023-as költségvetést. Igaz, Varga Mihály pénzügyminiszter már korábban elismerte, hogy a 2023-as büdzsét át kell dolgozni.