A magyar kormány nem meglepő módon meglehetősen büszke az első negyedévi meglehetősen izmos, 8 százalékos gazdasági növekedésre – ahogy az a Pénzügyminisztérium közleményéből kiviláglik. A következő negyedévek persze már korántsem lesznek ilyen jók, Virág Barnabás jegybanki alelnök szavai szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves átlagban 4 százalék körüli növekedést vár. Az erős első negyedév mellett ez jelentős lassulást feltételez a további negyedévekben.

Ami egyelőre nem lassul, az az infláció, Virág szerint a következő hónapokban elkerülhetetlen, hogy az infláció a kétszámjegyű tartományba gyorsuljon, az év második felében várható lassú fordulat.

Az alelnök szerint a jegybank folytatja a monetáris szigorítást, a kormánynak helyre kellene állítania a költségvetési egyensúlyt és erősítenie kellene a versenyt azokban a szektorokban, ahol ez nem jellemző. Jegyezzük meg: nem látszik, hogy a kormány nagyon hallgatna a jegybankra, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök beiktatási beszédében további árszabályozó intézkedéseket lengetett be (ezek aligha a versenyt erősítik), továbbá mindenféle kormányzati intézkedések fenntartására tett ígéretet. Beleértve a jelenleg évi százmilliárd forintos költségű rezsicsökkentést.

Arról egy szót sem ejtett, honnan lesz minderre a magyar államnak pénze.

A külső környezet ugyanis nem kedvező, az ukrajnai háború vége még mindig nem látszik, a háború felfelé hajtja az energiahordozók és egyes nyersanyagok, élelmiszerek árát. Kínában újra korlátozásokat vezettek be a koronavírus-járvány miatt. Amerikában a jegybank szerepét betöltő Fed komolyan nekilátott a monetáris szigorításnak.

A Fed szándékosan rángatja a tőzsdéket?

Washington ugyan messze van, a Fed döntései azonban bőven éreztetik a hatásukat az olyan feltörekvő gazdaságokban, mint Magyarország. A szigorítás eredménye például a dollár erősödése, aminek eredménye az új dollár-forint árfolyamrekord, ami 376, és május 16-án állt elő. Ha a forint gyenge a dollárhoz képest, az megdrágítja az importnak azt a részét, amiért dollárban kell fizetni, vagyis az ország inflációt importál. A forint egyébként az euróhoz képest sem valami erős, de a dollárral szembeni mélyponthoz a dollár erősödése is kellett.

Az USA helyzete annyiban hasonlít Magyarországéra, hogy a gazdaság makromutatói (például GDP-növekedés, munkanélküliség) nagyon jól állnak, miközben az infláció nagyon magas. Május közepén Pozsár Zoltán magyar sztárközgazdász, a Credit Suisse vezető globális stratégája egy jegyzetében amellett érvelt, hogy vannak arra utaló jelek (Jerome Powell Fed-elnök nyilatkozatai): a Fed az egyszerű monetáris szigorításon túlmenően a pénzügyi feltételek agresszív szűkítésére játszik, recesszióba, vagy annak közelébe akarja húzni az amerikai gazdaságot.

Pozsár felhívja rá a figyelmet, hogy az árstabilitás, a teljes foglalkoztatottság és a pénzügyi stabilitás hármasa egyszerre elérhetetlen, és a jelek szerint a Fed az árstabilitás elérését választotta. Vagyis mindenáron le akarja szorítani az inflációt. Mivel az inflációt az egyik oldalról a túlkereslet húzza, csökkenteni kell a keresletet, amihez negatív vagyonhatásokat kell elérni. A Fed – egyelőre csak nyilatkozatokkal, verbális beavatkozással – igyekszik bizonytalanságot, volatilitást vinni a pénzügyi rendszerbe. Sikerrel, különösen a kockázatos eszközök mint részvények, kriptopénzek árfolyama zuhan, az ingatlanhitelek kamatai nőnek, összességében jelentős vagyonmennyiség ég el. Pozsár szerint jó esély van rá, hogy a Fed szándékosan sokkolja a piacokat, hogy elérje a kívánt volatilitást és vagyoncsökkenést.

Ez a megtakarítás ideje, nem a költekezésé

Mindennek – mint azt hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor sem mulasztotta el megemlíteni – a magyar gazdaságra is hatása van, a dollár már említett erősödése itt az inflációt erősíti az importon keresztül. A magasabb hozamkörnyezet, a bizonytalanság a biztosabb eszközökbe szívja el a befektetéseket, például forint helyett dollárba, magyar állampapír helyett amerikaiba.

A gazdasági növekedés lassulása ugyebár örvendetes is lehetne az infláció megfékezése szempontjából, ám legalábbis eddig úgy tűnt, a magyar kormány nem szívesen veszi le a lábát a gázpedálról. Az MNB és személyesen Matolcsy György jegybankelnök már 2021 tavaszán lassítást sürgetett, ám ekkor és még ez után is a kormány bőven élénkített. Sőt 2022 tavaszán, az országgyűlési választások előtt jött még csak a nagy pénzszórás.

Virág Barnabás utalt rá, hogy Magyarországon is szükség lenne a pénzügyi feltételek szűkítésére. Ezért kellene a kormánynak egyensúlyba hoznia a költségvetést, véget vetnie az állami költekezésnek. A lakosságnak pedig azt üzente: „Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!”, mert ez „nem a fogyasztás ideje”.

A miniszterelnök számára a beiktatási beszéd kiváló alkalom lett volna, hogy harcba hívja a magyarokat az infláció ellen. Ehelyett jó páter módjára védelmet ígért az inflációtól. És rezsicsökkentést.