A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a várakozásoknak megfelelően 11,75 százalékos kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét szeptember 15-én, csütörtökön. Az egyhetes betét keretében a bankok a fölös pénzüket parkoltathatják a jegybankban egy hétig.

A kamatszint megegyezik az alapkamattal – a jegybank júniusban összezárta az egyhetes betéti eszköz és az alapkamat szintjét – korábban előbbi magasabb volt, így az számított az irányadó rátának. Ugyan a két kamatot a jegybank összezárva tartja, fenntartja magának a lehetőséget, hogy szükség esetén menetrenden kívül, gyors beavatkozás gyanánt emeljen az egyhetes betét kamatán. Erre már volt példa, a Monetáris Tanács az emelést követően menetrenden kívül hozzáigazította az alapkamatot az egyhetes betét kamatához.

A forint euróval szembeni árfolyama stabilan a 405-ös szint körül mozgott a csütörtök reggeli piacnyitás után. Az árfolyam szerdán gyengült a 400 alatti szintről 405 fölé, ám ennek minden bizonnyal nem a jegybank monetáris politikájához van köze, a befektetők idegeit alighanem az Európai Parlamentben tárgyalt, a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó jelentés, illetve az ahhoz kapcsolódó, kilátásba helyezett uniós forrásmegvonás borzolta. A kamatdöntés után a forint 407-ig gyengült az euróval szemben.

A következő alapkamat-emelés szeptember 27-én, kedden esedékes, ekkor lesz ugyanis a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülése. A bevett ügymenet szerint a jegybank igazgatótanácsa a rákövetkező csütörtökön az alapkamathoz fogja igazítani az egyhetes betét kamatát. A Monetáris Tanács döntései szempontjából meghatározó lesz, hogy addigra elkészül a jegybank inflációs és makrogazdasági előrejelzéseit tartalmazó, negyedévente kiadott Inflációs jelentésének friss kiadása. A fő számokat már kedden ismertetni fogják a Monetáris Tanács döntéseivel együtt, maga a kiadvány 29-én, csütörtökön jelenik meg.

Az előző, júniusi kiadáshoz képest várhatóan rosszabb kilátások szerepelnek majd benne, az infláció gyorsul, augusztusban már 15,6 százalékos volt, év vége felé tetőzhet. Június óta a kormány kétsávos rezsidíjszabást vezetett be, a magasabb rezsiköltségek először a szeptemberi mutatóban fognak jelentkezni. A jegybank előzetes becslései szerint a rezsidíjak emelése 3 százalékponttal dobja meg az inflációt. Az árstop-intézkedések jelen állás szerint októberben futnak ki, a kormánynak hamarosan döntenie kell, mihez kezd velük (változatlan formában meghosszabbítja, részben elengedi vagy teljesen elengedi őket – erről a Világgazdaság információi szerint akár már szombaton is dönthetnek). Az árstopok akár részleges kivezetése szintén hatással lenne az inflációra.

Az egyhetes betéti tenderre visszatérve, a bankok a megelőző két héten 9,8, illetve 9,6 ezer milliárd forintot kínáltak fel. Az MNB nem köteles minden felkínált összeget befogadni, ám a kamatemelési ciklus kezdete óta mindig így tett. A jegybank eddig arra használta az eszközt, hogy lekösse a bankközi rendszerben lévő fölös likviditást – a járványválság kezelésekor az MNB mintegy 11 ezer milliárd forintot öntött a gazdaságra. A Monetáris Tanács augusztus 30-án likviditásszűkítő intézkedésekről is döntött:

• jelentősen megemeli a pénzintézetek által a jegybanknál tartandó kötelező tartalék rátáját (az alapráta 1-ről 5 százalékra emelkedik, és lesz egy választható tartalék),
• rendszeres diszkontkötvény-aukciókat fog tartani,
• bevezet egy hosszú lejáratú betéti eszközt.

Virág Barnabás alelnök elmondása szerint arra számítanak, hogy a fenti eszközök a jelenleg az egyhetes betétnél jelentkező likviditás legalább felét képesek lesznek hosszú távra lekötni.